Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - KORÓZS LAJOS (MSZP):
3238 Az írásban bejelente tt felszólalások végére értünk, most újabb felszólalók jelentkeztek. Korózs Lajos képviselő úrnak adom meg a szót. KORÓZS LAJOS (MSZP) : Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirendi pont tárgyalása kapcsán a jelentés egy eleméhez sze retnék hozzászólni, mégpedig a turizmushoz. Felszólalásomban annak két aspektusára térek ki: egyrészről a turisztikai fejlesztések további lehetőségeire a falusi turizmus kapcsán, másrészről a turisztikai infrastruktúra meglétére, illetve hiányosságaira. A turizmus gazdasági jelentőségén belül a falusi turizmust úgy szokás definiálni, hogy a következő területeken bővíti ki az általános szolgáltatásokat: a falusi övezetekre, a természeti erőforrásokra, a kulturális örökségre, a vidéki településekre, a helyi hagyományok és különféle országspecifikus termékekre. Ezen túlmenően a regionális identitást illusztráló márkás termékekre, amelyek a fogyasztók igényeit az elszállásolás, az éttermek, az üdülési lehetőségek, a pihenés és a különféle kiegészítő szolgáltatá sok komplex kínálatával elégítik ki. A fenntartható helyi fejlesztés céljaira, valamint megfelelő válaszként a modern társadalom üdülési igényei részét alkotva a város és a vidék között új társadalmi szerződés lehetőségét teremti meg. Bizonyára ismeretes k épviselőtársaim előtt, hogy a jelentésnek voltak különböző mellékletei, és a VÁTI által készített anyag, amelyet a turisztikai bizottság megkapott, illetve megtárgyalt, részletesen foglalkozik a turizmus kérdésével a 11/3as háttéranyagban. Tehát a falusi régiók idegenforgalmi fejlesztése a helyi természeti és kulturális erőforrások turisztikai célokra való kiaknázásán alapszik. Más szóval, a falusi turizmus alapja a tér, mindebből következik a helyi lakosság aktív részvállalása a turisták ellátásában, és m indez különféle idegenforgalmi termékekben, szolgáltatásokban ölt testet. A tárgyalandó napirendi ponthoz mindebből következően két dolog szorul vizsgálódásra. Az egyik az infrastruktúra megléte vagy hiánya, a másik a természeti erőforrások kiaknázása, has znosítása. Különbséget kell tenni az úgynevezett vonalas, országos hálózatú infrastruktúra és a lokális, illetve az épületek, szálláshelyek, éttermek infrastruktúrája között. Sajnálatos, hogy az Orbánkormány hatalomra kerülése után két évre leállt az autó pályaépítési program. Amennyiben folytatták volna, mára autópályán elérhető lehetne a szatmári, a beregi térség, Zemplén és a szegedi Fehértó. Ez sajnos nem történt meg. Következésképpen nem történhetett meg a települések felfűzése az autópályákra, hiszen az autópálya önmagában nem sokat ér. Évek óta bizonytalan a polgári repülőterek hasznosítása a turizmus számára. Ahol üzemel, ott bizonyította jótékony hatását a gazdaságra, lásd: Sármellék. Nem tudjuk, mi a kormány szándéka a debreceni, mezőkövesdi, misk olci repülőterekkel, pedig a legjobb falusias környezetet szolgáltathatná ki, mint a Hortobágyot, a Tiszatavat, Zemplént, Abaújt és Gömört. A pénzügyi infrastruktúra megfelelő színvonalú kiépítettsége csak a városokban van meg. A Tiszató jobb partján pél dául lehetetlen pénzváltó automatából pénzt kivenni, mert nincs ATM, pedig a nagyszámú külföldi, legtöbbjük nem is egykét hétre jön, ezt igényelné, de még a hazai vendégek is, hiszen az emberek már nem járnak nagy mennyiségű készpénzzel. A falusi turizmus termékei egy sor szolgáltatást jelentenek, amelyek célja a látogatók és turisták szükségleteinek kielégítése az alábbiak szerint: elszállásolás magánházakban, tanyákon, üdülőkben, falusi szállókban, vendégházakban, fogadókban, kempingekben; szabadtéri spo rtok és más tevékenységek, mint a kerékpározás, a kalandozás, a lovaglás, a horgászás, a vadászat, az úszás, a kenuzás és a többi. A helyi kulturális tevékenységek között az ökomúzeumok, tanösvények, népi hagyományok, kézműipari műhelyek, szellemi és pihen ésorientált elfoglaltságok biztosítása. Ezen túlmenően az idegenforgalomi tájékoztatás: Tourinformirodák, ügynökségek, helyi egyesületek. Ha a fentiek szempontjából vizsgáljuk a felvetett problémakört, az alábbi megállapításokat tehetjük. Jó hatással van a vidék infrastrukturális ellátottságára a rendszerváltás óta elindított csatornázási és gázprogram. Igaz, a falusi turizmus lényege nem az, hogy mindenütt angol WC és
