Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP):
3236 szóló jelentés elkészítésével a kormánynak az volt a célja, hogy átfogó képet nyújtson az elmúlt évtized területfejlesztésében lezajlott legmeghatározóbb folyamatokról, valamint a bekövetkezett reformokról és változásokról. A jelentés egyaránt tartalmazza - hangsúlyosan és tényekkel alátámasztva - azokat a problémákat, amelyekkel szembesülni kellett az elmúlt évtizedben a magyar társadalomnak. De ezzel párhuzamosan olvashatók benne a bekövetkezett reformok és eredmények is, amelyek optimizmusra adnak alapot a jövőben. A területi folyamatok és intézkedések alapján megállapítható, hogy a területfejlesztési politika a '90es évtizede t tekintve elsődlegesen a területi egyenlőtlenségek mérséklése céljából hozta létre új intézményrendszerét, és elsősorban az elmaradott területekre és válságtérségekre koncentrált. E téren két olyan terület van, ahol jelentős a javulás. Az egyik ilyen terü let a műszaki infrastruktúra, ahol csökkentek a regionális különbségek. A teljesség igénye nélkül néhány olyan területet szeretnék kiemelni a műszaki infrastruktúrarendszerek legjelentősebb változásai közül, amelyek számottevőek voltak a vizsgált időszakb an. Az ország vezetékes vízzel való ellátása már a '80as években elkezdődött; 1998ra gyakorlatilag - 21 település kivételével - 100 százalékossá vált az ellátottság. A lakásbekötési arány pedig a települések felénél meghaladta a 90 százalékot. Az évtized második felétől a szennyvízelvezetés és kezelés terén is jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ennek tudható be, hogy a közműolló nem nyílt tovább. A közlekedés terén főként a vasúti fejlesztéseket illetően szintén voltak fejlesztések. A másik terület, a hol a leglátványosabb változás ment végbe, a távközlés. Az egy főre jutó telefonvonalak számát illetően Európa középmezőnyéhez zárkózott fel az ország. A területfejlesztési stratégiai célok megvalósítása érdekében folytatott területfejlesztési politika, va lamint a '90es évek változásai együtt alakították az ország térszerkezetét. A jelentés tartalmaz információkat az 1998. év után történt területfejlesztésben lezajlott változásokról is. Ezek közül kiemelném a következőket. Az Európai Unióhoz való csatlakoz ásunk, valamint a csatlakozást követően elnyerhető támogatások alapvető feltétele, hogy az Európai Unió tervezési szintjének megfelelő regionális intézményrendszer alakuljon ki. A regionális és megyei területfejlesztési tanácsok készítsék el programjaikat, kezdődjön el és gyorsuljon fel a régióknak a strukturális alapok felhasználására való felkészítése. Az 1996. évi XXI. törvény 1999 októberében elfogadott módosításával megreformálódott és megerősödött a területfejlesztési intézményrendszer. A tervezésist atisztikai régióknak megfelelő hét regionális fejlesztési tanács és munkaszervezeteik megalakultak. Ez alapját képezi a strukturális alapok igénybevételéhez szükséges nemzeti fejlesztési terv kidolgozásának is. Fontos fejleménynek tartom, hogy a regionális fejlesztési tanácsok 1999ben létrehozták képviseleti irodájukat Brüsszelben. Ennek következtében már jelenleg is érzékelhető a régiók jobb érdekérvényesítése az Európai Unió szervezeteinél. Az ország fejlődését alapvetően meghatározó nemzeti fejlesztési tervet 2002ig kell kidolgozni. A régiók fejlesztési koncepciói az utóbbi két évben elkészültek, a programok készítése a közelmúltban kezdődött el, és így lehetővé vált a programfinanszírozás bevezetése. A vizsgált időszakban jelentősen nőtt a területfejle sztést közvetlenül szolgáló állami források összege, és megemelkedett az ezt a célt szolgáló nemzetközi támogatás is. A regionális gazdaságfejlesztést segítette a vállalkozási övezetek és az ipari parkok rendszerének kialakítása. 1999ben befejeződött a 11 vállalkozási övezet kijelölése. A 2000. év végéig pedig a vállalkozási övezetek működési feltételeinek javítása céljából 133 parkcím került kijelölésre, elfogadásra. Jelentős eredménynek tartom azt is, hogy a programkészítés során nő tt a helyi társadalom aktivitása mind a feladatok meghatározásában, mind azok megvalósításában. Ezt a tevékenységet
