Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3232 Sajnos - a 38. oldal adatai szerint - a megye egy lakosára jutó területfejlesztési célú állami támogatás nem éri el az országos átlagot, azaz a segélyek terén is hátrányos helyzetű a megye. Ezen a ponton kell nekem azon töprengeni, hogy a jelentés megállapításait hogyan kellene hasznosítani a gyakorlatban. Például a területfejlesztési célú állami támogatások milyen irányú átrendezését kellene nekem is mint felelős országgyűlési képviselőnek szorgalmaznom annak érdekében, hogy legalább az átlagosnak megfelelő támoga tásokhoz juthasson ez a hátrányos helyzetű megye? Az adatok átnézése, elemzése során döbbentem arra rá, hogy ha regionális szemléletű lesz a területfejlesztési politika, azaz Bá csKiskun megye eddig elemzett adatait Békés és Csongrád megyék hasonló mutatóival vonják majd össze, akkor szinte semmilyen használható tendenciát nem lehet majd ezekből az összevont adatokból kiolvasni. Még ez a megyei elemzés is túl összevont, hiszen Bá csKiskun megyén belül is érezhető különbségek érzékelhetőek a területi fejlettség szintjében, de sajnos a kistérségek, a volt járások szintjén nem készült számunkra egyetlen statisztikai táblázat sem. Csak a mellékelt térképek részleteiből következtethetü nk arra, hogy léteznek ilyen adatok. Véleményem szerint egy területfejlesztésről, a területi folyamatok alakulásáról szóló, Országgyűlés elé terjesztett kormányjelentés háttéranyagaként nem nélkülözheti a megyei adatoknál részletesebb kistérségi adatokat. A 25. oldal helyesen említi, hogy az autópályaépítések térségformáló ereje és befolyása kiterjedt a DunaTisza közére is. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ennek pozitív jelei ugyan Kecskemétig követhetőek, de a pályahasználat irreálisan magas költsége i miatt egyéb feszültségek keletkeztek. A jelentés 26. oldala megnevezi a bűnözés gócpontjait, az urbanizációs centrumokat és a Balaton térségét. Ki kellene ezt a képet egészíteni a tanyás területek közbiztonsági nehézségeivel is. A rendőrség példás járőrö zése és gyorsasága ellenére is ez a terep, az itt lakó magányos emberek kiszolgáltatottsága növekvő mértékben csábítja a bűnelkövetőket, és ismételten hangsúlyozom, hogy bár méltányolom a rendőrség erőfeszítéseit s a tanyákat fosztogatók elleni sikereit Bá csKiskun megyében, épp ezeknek az eseménynek a megmaradása érdekében érzem fontosnak hangsúlyozni ennek a speciális bűnözésnek a jelenlétét. Tisztelt Ház! Örömömre szolgált, hogy a jelentés 38. és 47. oldalai néven nevezték az Alföldprogramot mint a korm ányzati feladatokhoz kapcsolódó, sikeres helyi kutatást. Itt is meg kell jegyeznem, hogy ha a minisztériumok magasságában is ismert ennek a kutatásnak a sikeressége, akkor miért kellett olyan sokat lobbizni, alkudozni a költségvetési vita idején, hogy megh agyják ennek a műhelynek a korábbi állami támogatását. A jelentés tartalmazza sokunk régi szívügyét, a DunaTisza közi homokhátság vízvisszatartását és vízpótlását tartalmazó tízéves programot, a természeti rendszerek és természeti értékek megóvását célzó legfontosabb intézkedések között. Örömmel olvastam a vízgazdálkodással foglalkozó alfejezetben, hogy a további talajvízszintcsökkenés megállítása érdekében intézkedési terv és beruházási program is készült. Ennek a programnak a félidejében megkezdődtek a vízvisszatartási és tárolókapacitásnövelő beruházások. Tisztelt Ház! A jelentés csak nagyon érintőlegesen, véleményem szerint stratégiai jelentőségéhez viszonyítva méltatlanul csekély terjedelemben, mindössze fél oldal terjedelemben foglalkozik a közoktat ási rendszerben meglévő területi különbségekkel, az esélyegyenlőtlenséggel és a kistelepülések iskoláit megszüntető, a gyermekeket bejárásra kényszerítő folyamattal. (17.40) A jelentés melléklete már nagyobb teret szán a közoktatás területi különbségeinek az elemzésére, és hangsúlyozza azt, hogy a kisiskolák megtartásának kulcsszerepe van egyegy település életképessége, a lakónépesség megtartása és a helyi életminőség szempontjából. Nagyon jó lenne, ha ezeket a megállapításokat megszívlelnék a kisiskolák b ezárását fontolgató helyi önkormányzati képviselők is.
