Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3208 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelenté s, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája . Az előterjesztéseket J/3919. és H/3920. számokon, a bizottságok ajánlásait pedig J/3919/17. és H/3920/17. számokon kapták kézhez. Az expozé ismertetésére megadom a szót Kékkői Zoltán államtitkár úrnak, az ajánlás szerint 15 perces időtartamban. KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő jelenté ssel a kormány két kötelezettségének tesz eleget. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény elrendeli, hogy a kormány kétévente számoljon be az Országgyűlésnek a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesü léséről. A törvény szerint az Országgyűlés által az 1998. évben elfogadott országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról is jelentést kell készíteni az Országgyűlés részére. A jelentéssel együtt benyújtottuk az országgyűlési határozati javaslatot i s, amelynek a célja, hogy meghatározza a területfejlesztési politika megvalósulását elősegítő további intézkedéseket a kormány számára. A jelentés az 199198. évek közötti időszak területi folyamatait tekinti át, a területfejlesztési politika érvényesülése vonatkozásában pedig elsősorban a törvény hatálybalépését követő négy év történéseit öleli fel. Vizsgálja továbbá az országos területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő stratégiai célok, valamint az ágazati fejlesztési prioritások érvényesülésének helyzetét, és javaslatokat tesz a legfontosabb intézkedésekre. A területi folyamatok értékelésének előkészületi munkálatai már 1998ban elkezdődtek. A jelentés, a területfejlesztésben érdekelt tárcák által elfogadott tematika alapján, a tárcák aktív bevoná sával, az általuk biztosított háttéranyagok felhasználásával készült, kidolgozásában a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja is közreműködött. A jelentést - minden témát érintően - tanulmányok, célorientált vizsgálatok, hatáselemzések a lapozzák meg, amelyet 26 háttéranyag dokumentál. A háttéranyagok a kijelölt bizottságok titkárságain megtalálhatóak, és a tisztelt képviselők rendelkezésére állnak. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és az országos te rületfejlesztési koncepció a következő stratégiai célokat fogalmazza meg: a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a Budapest központú térszerkezet oldása, az innováció térbeli elterjedésének elősegítése, a természeti környezet állapotának és minőségének vé delme, a természeti értékek megőrzése, a nemzetközi integráció elősegítése. A célok megvalósítását tekintve néhány területen előrehaladás történt, vannak azonban olyan célok, amelyek megvalósításához hosszabb időszakra és további intézkedésekre van szükség . A területi folyamatok és intézkedések áttekintése alapján megállapítható, hogy a 90es években a területfejlesztési politika elsődlegesen a területi egyenlőtlenségek mérséklését tűzte ki célul. A politika középpontjában az elmaradott területek és válságt érségek problémáinak a kezelése, ezen területek felzárkóztatása állt. A 90es évek folyamatait elemezve két olyan szféra emelhető ki, amelyben a térszerkezet változásában határozott közeledés, regionális és települési egyensúlyjavulás vált érzékelhetővé. A z első ilyen terület a települési műszaki infrastruktúra - vezetékes víz, szennyvízrendszerek, villamosenergia- és földgázvezetékek , ahol, a szennyvíz kivételével, minden térségben javultak az ellátottsági mutatók, a keleti országrész felzárkózásával csö kkentek a területi különbségek. A másik terület a távközlési és kommunikációs alrendszer, amelyen belül mind a
