Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
3194 különbség van az általunk megfogalmazott szabályozás és a kormány által benyújtott szabályozás között. Azt gondolom, hogy amikor a benyújtott törvényjavaslatot minősítjük és beszélünk róla, akkor három dolgot mindenképpen szem előtt kell tartani, ami az eddigi vitában itt is felmerült. Csak szeretném megismételni a függetlenség kérdését, az átláthatóságot és a beszámoltathatóságot. A függetlenség kérdésének tekintetében a vitában többször is előkerült az a kérdés, hogy mit is értünk függetlenség alatt. Azt gondolom, hogy az uniós normatívákból célszerű kiindulni. Ez a függetlenség három vonatkozásban is értelmezhető: egyrészt a személyi, másrészt a pénzügyi függetlenség, harmadrészt pedig az intézményi függetlenség tekintetében. Azt g ondolom, hogy ez a javaslat, amit most tárgyalunk, jelentősen elmozdul a függetlenség biztosítása irányába, de azt is meg kell állapítani, hogy a függetlenség teljes körű biztosítása sajnálatos módon hiányzik a törvényjavaslatból. Ugyanakkor ha szorgalmazz uk a függetlenség biztosítását, az természetesen nem jelentheti, nem eredményezheti azt, hogy az elszigeteltséget növeljük, illetve az átláthatóságot csökkentjük. Az sem természetes számomra, hogy a jegybankelnöknek olyan teljhatalmat biztosít a törvényjav aslat, mint amilyet a kormány kezdeményezése megfogalmaz. (14.40) Meggyőződésem szerint - a törvényjavaslatban erre vonatkozóan kezdeményezést is tettünk - feltétlenül szükséges éppen a függetlenség biztosítása érdekében rögzíteni a vezető tisztségviselők - és természetesen mi nem monetáris tanácsban, hanem jegybanktanácsban gondolkodunk - és a jegybanktanácstagok juttatásait, amitől egyébként nem lehetséges eltérni. Egy másik nagyon fontos kérdés megítélésem szerint - és a vitában szintén fajsúlyosan kerü lt elő - az ellenőrzés kérdése. A mi felfogásunk szerint ez az ellenőrzési rendszer a Magyar Nemzeti Bank esetében háromelemű kellene hogy legyen. Egyrészt mi szükségesnek tartjuk a felügyelőbizottság további működését, szükséges, hogy az Állami Számvevősz ék belépjen az ellenőrzési körbe, és nem áll szemben a felügyelőbizottság tevékenysége az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenységével, hiszen ahogy azt egyébként rögzíti a törvényjavaslat, az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának jogs zerűségét ellenőrizni. Emellett a felügyelőbizottság a gazdálkodás jogszerűségén, illetve a monetáris politikán kívül a Magyar Nemzeti Bank egyéb tevékenységét minden további nélkül ellenőrizheti, közvetlenül beszámolhat az Országgyűlés számára, így az Ors zággyűlés is sokkal jobban képbe kerülhet a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről. Természetesen a felügyelőbizottság függetlenségét is minden körülmények között szükséges biztosítani. Éppen ezért indokoltan kerülne rögzítésre - ha elfogadná a kormányzati tö bbség a mi javaslatunkat - a tagok megválasztásának rendje, adott esetben a delegálás szabályai, és nyilvánvalóan a működésének pénzügyi és anyagi feltételei is. Egy következő kérdéskör, amiről mindenképpen szükséges szólni, a Magyar Nemzeti Bank szervezet e. A kormány törvénytervezete egy olyan szervezeti struktúra kiépítésére ad alternatívát, ami a mi megítélésünk szerint nem biztosítja kellőképpen a már említett függetlenségi garanciákat, illetve az átlátható működés feltételeit. A mi felfogásunk szerint ez elengedhetetlen az EUharmonizációs törekvés során. Mi továbbra is szükségesnek tartjuk ebben a szervezeti rendben a jegybanktanács funkcióját megtartani, méghozzá olyan módon, hogy a jegybanktanács szerepét és feladatát jelentősen szükséges lenne bővít eni. A jegybanktanács átvehetne feladatot az elnöktől, az igazgatóságtól és adott esetben a közgyűléstől. A mi felfogásunk szerint a jegybanktanács a jövőben nemcsak a monetáris politika tekintetében, hanem az MNB tevékenységének egészére vonatkozóan által ános döntéshozó szerv lenne. Ahogy arra utaltam, a tevékenységéért az Országgyűlésnek lenne felelős.
