Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3137 mégis azt mondom, hogy akkor jobb, ha előbb az anyagi hátterét teremtjük meg egy későbbi törvénynek, mintsem hozunk egy olyan törvényt, amelynek ugyan de jure van anyagi há ttere, de facto viszont nincsen, és így akkor a levegőben van, lebeg. Úgy gondolom, ha ősszel majd ezt a parlament előtt tárgyaljuk, akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz, mert megvan a finanszírozási alapunk. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra megadom a sz ót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF; őt követi Balczó Zoltán. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum kétségei és vitái ellenére támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Határozott v éleményünk az, hogy elengedhetetlenül szükséges a szakképzési terület általános és teljes, átfogó felülvizsgálata, hiszen a szakképzés társadalmi és gazdasági környezete az elmúlt évtizedben alapvetően megváltozott. Új törvényre van szükség, amely erősíti a működő állami iskolákat, és szinkronban lesz többek között a készülő felnőttképzési törvénnyel is. Olyan új szakképzési törvényre van szükség, amely csökkenteni képes a főváros és a vidék, a gazdaságilag fejlett és fejletlen régiók közötti különbségeket is. Az MDF szakértői szerint 2003ra elkészülhet az új szakképzési törvény, amely hosszabb távon teremthet biztonságot ezen a területen. Addig el kell viselnünk a toldozásfoldozás kényszerű következményeit, vitáit is. Az előterjesztés az eddigi bizottsági vitákon kedvező fogadtatásra talált, például az Országgyűlés gazdasági bizottságában húsz igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül ítélték általános vitára alkalmasnak ezt az előterjesztést. A foglalkoztatási bizottságban tíz igen szavazattal , ellenszavazat nélkül és három tartózkodás mellett döntöttek hasonlóan. Nem ez volt a helyzet az oktatási és tudományos bizottságban, és ennek a belső vitának a hozadéka itt van a Ház előtt, hallhattuk. Úgy tűnik azonban, hogy az előterjesztés általános c éljaival a legtöbb képviselő egyetért, viták az időzítésben és a technikai részletkérdésben keletkeznek. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja is egyetértett a törvényjavaslat céljaival, komolyabb ellenvetések csak a javaslatnak véleményünk szerint k evésbé lényeges pontjait érték. Az első, sokakban felmerült kérdés az volt, hogy miért kell egy teljesen új törvényt alkotni alig két esztendővel a szakképzésről szóló törvény előzőleg elfogadott változata után. Ennek valóban mi vagyunk az okai, mert a köt elező tandíjak általunk is szorgalmazott eltörlése után olyan viharos mértékben növekedett a felsőfokú oktatásban tanulók létszáma - ami igen örvendetes , hogy a felsőfokú szakképzés forrásai hamar elégtelenné váltak. Két év elteltével világossá vált, hog y újra kell gondolni, újra kell osztani a középfokú és felsőfokú szakképzés eddigi forrásait. Az is egyértelmű, hogy a szakképzési forrásoknak ebben az új felosztásában a felsőfokú oktatás részesedését, az itt tanulók számának növekedését szem előtt tartva , növelni szükséges. A Rektori Konferencia és a többi felsőfokú oktatási testület ennek értelmében egyértelműen támogatta a törvény ilyen célú változásait. Tisztelt Ház! A Fidesz képviselője elmondta, hogy miért is támogatjuk ezt a törvényt a kormánykoalíc ió részéről, én inkább az aggodalmakról szeretnék a rövid hátralévő időben szólni. Az MDF szakértőiben felmerült például az az aggodalom, hogy a Szakképzési Alapba befolyt összegek csak a bérekkel párhuzamosan növekedhetnek, azaz ez a növekmény elégtelen l ehet a felsőoktatás javára történő jelentősebb átcsoportosítások fedezésére. A törvény elfogadása után értelemszerűen csökken a közoktatásnak, azaz a szakmunkásképzőknek és a szakközépiskoláknak eddig juttatott összeg. Ez a törvénynek mindenképpen az egyik gyenge pontja. Akár költségvetési tartalékból is, de fenn kell tartani a Szakképzési Alapból a közoktatásnak átadott összegek reálértékét. A bizottsági vitákon az előterjesztő képviselői azt hangsúlyozták, hogy az ellenőrzés fokozásával mintegy 5 milliárd forint tartalék tárható fel, és ebből fedezni lehetne a közoktatási intézmények ilyen forrásokra irányuló igényét. Ha ez a vélelmezés nem eltúlzott, akkor erre nyilván lehet alapozni
