Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÁRINGER GYULA (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
3134 legjelentősebb lépésnek - olyan szakterülete k felé nyitni, olyan szakmacsoportok képzését folytatni, amelyekre a munkaerőpiacnak ténylegesen szüksége van. A magyar szakképzés modernizációja az elit szakmák vonatkozásában, az informatikától kezdve a szolgáltatások legkülönbözőbb területei fejlesztési forrásként a Szakképzési Alapot találta meg és használja. Ez annyira így van ma már, hogy megyei, de elsősorban városi önkormányzati képviselők is pontosan tudják ezt, hiszen amikor elkészül egyegy iskola költségvetése, akkor a szakképzés vonatkozásában egyszerűen számolnak a Szakképzési Alap bevételi forrásával - ami egyébként szerintem helyénvaló , ezzel önkormányzati forrásokat kímélve meg, és a fejlesztés ezen területére támaszkodnak. Még egyetlenegy megjegyzés a jelenlegi helyzethez. Nem árt, ha a k épviselőtársaim a másik oldalon időnként tájékozódnak is - persze fontos a fegyelmezett szavazás. Vincze képviselőtársam mondandójából egyébként számomra az következett volna, hogy ő nem támogatja e törvénytervezetet, ehhez képest persze nem volt kétségem afelől, hogy a támogatás meglesz, de természetesen csodák nincsenek, ebben nem bízom. Bár azt gondolom, hogy ez szakmai kérdés, az ön érveivel nagyrészt egyetértettem - ez ritka pillanat. Még egyszer mondom, ebből az következett volna, hogy akkor ezt ilyen formában semmiképpen sem kell támogatni. Egyetlenegy dologra visszautalok, azután a konkrét három észrevételemet szeretném végigvenni. Az, hogy évek óta többlete van a központosított Szakképzési Alapnak, annak természetesen nem az az oka, amit Sághy képvi selőtársam erről gondol, hogy nem tudják elkölteni ezt a pénzt, akik efölött rendelkeznek. És az sem oka - gondolom, a képviselőtársam nem gondolja komolyan , hogy Magyarországon az iskolák nem tudnak pályázni, nem tudják igénybe venni e forrásokat. Nagyo n egyszerű oka van: a Pénzügyminisztérium lassan tíz éve akadályozza meg azt, hogy a Szakképzési Alap bevételei normálisan tervezhetők legyenek, tudatosan alultervezi ezt az alapbevételt, ennek következtében az érintett szakképzési testület csak annyi pénz t tud elosztani, ami oda befolyik; a befolyó összeg nagyobb része az év végén folyik be, ennek következtében nem is lehet felhasználni. Tehát itt egy egyszerű csapdahelyzetről van szó. Szeretném jelezni, hogy azt az évi 345 milliárd forintot, ami bennrag ad e Szakképzési Alapban, a magyar szakképzés még az egyébként sokszor nem is jól működő irányító testületeivel együtt föl tudná használni magától, ha megváltozna az irányítás rendszere. A dolog tartalmáról három rövid észrevétel. Egy: miért kell ezt most? Alapvetően elhibázottnak tartom azt, hogy a felnőttképzési törvényt megelőzően hirtelen a zsebből előhúzva hozza ide e törvénytervezetet az oktatási tárca. Nem nagyon értem a szándékot, illetve érteni vélem, csak az nagyon sötét gondolatokat ébreszt benne m. Mert ha ez tényleg egy jobbító szándékú változtatási igényt jelentő lépés a kormányzat részéről, akkor azt gondolom, hogy teljesen természetesen úgy történik a dolog, hogy benyújtják elénk a felnőttképzési törvényt, és azt mondják, hogy igen, a felnőttk épzési törvény megvalósításához pénzt kell adnunk, sajnos kétéves a költségvetés, tehát nem tudunk már forrásokat átcsoportosítani, ennek következtében itt van egy jelentős forrás, amely tényleg szolgálhatná a felnőttképzés fejlesztését. Egyébként meggyőző désem szerint alapvetően azt a részét, amely intézményi szinten történik, tehát nem általában a felnőttképzést, hanem a magyarországi köz- és szakképzés, illetve bizonyos értelemben a felsőfokú képzés intézményi rendszerét szolgálhatná, de majd egy követke ző vita lesz a felnőttképzési törvény. Tehát ezt egy abszolút logikus és elfogadható lépésnek tartanám. Még egyszer mondom, szakmailag nem értem a felcserélést, az egyéb okokat meg most félreteszem, nem akarok gonoszkodni. De majd kérem az államtitkár urat , hogy a válaszában próbáljon arra kitérni, hogy miért nem lehet ezt most megfordítani, miért nem lehet egy normál menetben ezt a dolgot idehozni, és ősszel benyújtani a kettőt akár együtt, és akkor tudunk közösen mozogni e kérdésben. Attól félek, hogy enn ek az lesz a vége, hogy ősszel újból módosítani kell a Szakképzési Alapról szóló törvényt, ha meg tudunk állapodni néhány lényeges kérdésben. Az első megjegyzésem ez.
