Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÁDAS MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VINCZE LÁSZLÓ (FKGP):
3132 ismereteket sajátíttasson el, ezenfelül még a szakma szeretetére is nevelje. A mezőgazdaságban ma a képzés megfelelő minőségű gyakorlati hátterét a képző intézmények mellett működő tangazdaságok, tanüzemek biztosíthatják. Ezek kialakításakor arra figyeltek, hogy a családi alapon szerveződő gazdaságokat mintázzák, ezzel lehetőséget adva a tanulóknak széles körű feladat elsajátítására megfelelő felügyelet mellett. A Szakképzési Alap eszközeivel támogatott iskolák esetében felvetődött, hogy a gépek üzemeltetésének részbeni fedezetére felhasználható legyen a támogatás. A költségvetésből gazdálkodó intézményeknél a p ályázat útján beszerzett eszközök tárgyévi üzemeltetése nem tervezhető előre. Nagymértékben függ például az időjárástól az elvégzendő talajmunkák nehézségi foka, az ott eltöltött üzemóra és üzemanyag mennyisége. Ésszerű megoldás lehetne természetesen kezel hető keretek között, ha törvény erre megoldást nyújthatna. A mezőgazdasági szakképzés gyakorlati hátterét ma az oktatási intézmények mellett működő tangazdaságok, tanüzemek biztosítják. A mintegy száz gazdaságban összesen 1500 hektáron folytatnak gazdálkod ást. A közép- és felsőfokú intézmények tangazdaságai a 2000. évben egymilliárd forint támogatást kaptak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól eszközeik fejlesztésére, beruházásokra. A Szakképzési Alap megyék számára lebontott része a decent ralizált alaprész, amelyből a tangazdaságok is kaphattak pályázatok alapján, helyi döntés útján támogatást. Sajnos, az idei évben a fejlesztés lehetősége közel másfél milliárdos mértékkel csökkent. 2000ben a Szakképzési Alap központi keretéből nem került támogatásra tangazdaság, tanüzemfejlesztés. Az elmúlt évben beadott és az ez évben kért támogatás ellenére az Oktatási Minisztérium - nem tudom, hogy miért - elzárkózik a tangazdaságok központi támogatásától. Ez sajnálatos dolog, mely a vidékre és a mezőg azdaságra vonatkozólag negatív megkülönböztetést jelent. Egyetértve az alapnak a Munkaerőpiaci Alapból történő kiemelésével és önállóságának visszaállításával, a felhasználási kör kibővítésének azonban korlátokat kell szabni. Továbbra is indokolt a Szakké pzési Alap név fenntartása, amely egyértelműen fejezi ki a támogatható területeket. Vitatkoznunk kell azzal az állítással, hogy a tárcákhoz telepített feladatok összességében kevésbé hatékony emberi erőforrást fejlesztő elképzeléseket valósíthatnak meg. A jövőben a felsőoktatás általános feladatai támogatására is kiterjedhetne, kiterjedne az alap. Egységesen kezeli az elképzelés a szakképzést és a felsőoktatást, ezáltal mintegy pótlólagos forrást kíván az Oktatási Minisztérium a felsőoktatás számára biztosí tani. A gyakorlati képzés fogalmának nagymértékű kibővítése kiterjed a felsőoktatás teljes körére, kiterjeszti például a személyiségfejlesztésre, szociális dolgokra s a többi, ami hátrányba hozhatja a középfokú szakképzést. A szakképzés, a szakmai oktatás fejlesztésére létrehozott pénzeszköz alapvető funkciója változhat meg. A közvetlen termelői, vállalkozói kör által befizetett járulék garanciák hiányában általános célokat is szolgálhat. A felsőoktatás pénzügyi helyzetén nem biztos, hogy az alapból, főleg a középfokú szakképzésből kivett pénzeszközzel kell segíteni. Megfontolandó emiatt az az elgondolás, hogy a felsőoktatás egészére, teljes körére kiterjedjene az alap. A felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó képzések közül csak a felsőfokú akkreditált szakképzés gyakorlati képzésének, valamint a felsőoktatásban engedélyezett alapképzési szakokon a termelő tevékenységre felkészítő gyakorlatok elvégzésére lenne célszerű kiterjeszteni a támogatás lehetőségét. Ez nem kizárólag az agrárképzést, hanem valamen nyi termelő és szolgáltató szakterület gyakorlati képzését is szolgálná. A befizetési rendszer, valamint a szakmai döntések megalapozottsága érdekében fontosnak tartom, hogy az alap felosztásakor a gazdasági ágazatokat képviselő szakképesítésért felelős mi nisztériumok nagyobb befolyással rendelkezhessenek. Meg kellene fontolni esetlegesen az ágazati szintű befizetés és tanulólétszámarányos támogatás bevezetését. A szakképzést folytató intézmények feladataikat a megyék területhatárán
