Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3120 célokról, és végül az ezen célok eléréséhez szükséges eszközök között kiemelt szerepet játszó fejlesztési és képzési alaprészről és annak működéséről. Az itt jelen lévő képviselők nagyobbrészt az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának tagjai, és bizonyára mindannyian egye tértenek velem abban, hogy az ország felemelkedésének, és ezen belül a gazdaság növekedésének meghatározó eleme az általános és a szakmai képzettség fejlesztése. Magyarország jövőjét döntő mértékben fogja meghatározni, hogy ezen a téren képese egy átgondo lt, határozott politikával, az erőforrások értelmes koncentrálásával olyan képzési rendszert kialakítani, amely a magyar munkaerőt a képzettség szempontjából európai összehasonlításban, nemzetközi összehasonlításban is versenyképessé teszi. Magyarországnak az Európai Unióba történő belépésével a jól képzettek számára óriási lehetőségek nyílnak meg, a gazdaság gyors iramban fejlődhet. A célunk olyan beruházások megvalósítása, amelyek elsősorban a tudásigényes, nagy hozzáadott értéket jelentő termelést növeli k, ehhez Magyarországnak jól képzett munkaerővel kell rendelkeznie. A jövőbeli versenyképességünk a képzési rendszer mai állapotától, a képzési rendszer mai fejlesztésétől, színvonalától és fejlesztési elképzeléseitől függ. Az európai munkamegosztásban mél tó helyet szeretnénk elfoglalni, ezért a kormány célja az, hogy Magyarország KözépEurópa országai közül azzal tűnjön ki, hogy a lehető legképzettebb munkaerővel rendelkezik. Mindezekből következik, hogy a képzési rendszernek olyannak kell lennie, amely tá mogatja a versenyképességet és a foglalkoztathatóságot. Alkotóképes, a változó gazdasági és társadalmi viszonyok között alkalmazkodni tudó, alkalmazható tudással rendelkező szakembereket kell képezni, és a kínálatnak rugalmasnak, szakmailag sokfélének, igé nyorientáltnak, kompetenciákra alapozottnak kell lennie. A magas képzés szakmai színvonalát szakszerű és alapos minőségellenőrzési és értékelési rendszer biztosítja, ezért támogatni kell a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlati képzések további erős ödését. Ennek megfelelően kiemelt cél, hogy a felsőoktatásban is jelentős teret kapjanak a rövidebb képzési idejű, gyakorlatorientált, rugalmas képzések. A kormány célja, hogy a teljes képzési rendszer egységes kezelésével olyan képzési rendszer jöjjön lét re, amely az állampolgárok számára lehetővé teszi a tanulási utak megtervezését, a folyamatos és megújuló képzés lehetőségét, és mind az egyén, mind az állam számára hatékony és gazdaságos. A fenti célok elérésének egyik fontos eszköze a teljes szakmai kép zést átfogó finanszírozási rendszer kialakítása, a képzési rendszert támogató fejlesztési források egységes kezelése, és a gazdaság és a munkaerőpiac erőteljes bevonása a képzési rendszer átalakításába, alakításába. Tisztelt Ház! Mi történt az elmúlt tíz é vben a képzési rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatrendszerében? A szakképzés és a munkaerőpiac viszonyának vizsgálatakor egyszerre kell áttekintenünk a szakképzés és a felsőoktatás szerepét. 1990ben a potenciális fiatal munkavállalók száma 152 ezer fő vo lt, ezen fiatalok 50 százaléka középfokú szakképzettséget szerzett, 10 százalékuk felsőfokú intézményben végzett. 2000ben a potenciális fiatal munkavállalók száma sajnos csak 142 ezer fő volt, mintegy 10 ezer fős csökkenés következett be, és 54 százalékuk szerzett szakképzettséget középfokon, 25 százalékuk pedig felsőfokú intézményben végzett. Az adatokból jól látszik, hogy a felsőfokon végzettek aránya több mint duplájára nőtt. A kormány a felsőoktatási hallgatói létszám folyamatos növelésével el kívánja érni, hogy 2006ra az adott korosztály 46 százaléka, 2010re 50 százaléka végezzen felsőfokú tanulmányokat. A fejlődés jelentős mértékű, a felsőoktatásba belépő hallgatók számának az elmúlt években történt jelentős növelése a szakképzés szempontjából már m ost, a következő években is érezteti hatását, a felsőfokú szakképzettek aránya tovább fog nőni. A felsőfokú szakképzés a tovább- és átképzések területén, nem utolsósorban a szakképzési alap hatására, amely igen jó hatást fejtett ki a magyar szakképzésre, a gazdaság közvetlen befolyása, igényeinek a képzési rendszerbe való becsatlakozása egyre erőteljesebbé vált, és így jelentős mértékben hozzájárult a szakképzés korszerűsítéséhez, két tekintetben: jelentős forrásokat biztosított
