Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
3100 utóbbi, most már 11 éves szabad magyar parlamentnek a történetéből, amikor a Fidesznek 21 mandátummal, egyedül a parlamentben igaza volt: kárpótlás - de más is volt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgy űlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. Nem jelentkezett senki sem. (Közbeszólás: Még vannak ismételt felszólalók: Kelemen András és Tabajdi Csaba.) Elnézést, egy másik papíron ez nem tűnt fel nekem. Ismételt felszólalásra mé g ketten jelentkeztek: Kelemen András és Tabajdi Csaba. Először Kelemen András képviselő úrnak adom meg a szót. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. A múltkori felszólalásomban már elmondtam, hogy támogatja az MDF, és támogatom személyesen én is a törvényjavaslatot. Most amiért szólni akartam, az az, hogy úgy érzem, 40 év konszenzus nélküli egyöntetűsége után különösen jelentős az a magyar népi politizálás, amely ehhez a helyzethez vezetett. Sokszor elfelejthetjük, hogy ez egyáltalán nem ter mészetes. Hogy csak egy ellenpéldát hozzak: például Észtországban három orosz párt politizál, mindhárom ellenzékben, és az orosz szavazók megoszlanak a tisztán nemzetiségi és az észt többségi pártok között. Tehát amikor egy kisebbség meg tudja fogalmazni a közös akaratát, és ezt törvényes eszközökkel igyekszik elérni, azt hiszem, ez rendkívül jelentős folyamat. Az is kétségtelen, ami ma már elhangzott, hogy töretlen az ösvény. Ezért nyilvánvalóan sok kérdőjel, sok vitatható részlet van. Én gondolatébresztés ül három elemet vetnék föl, mintegy előkészítendő a részletes vitát. Vannak ugyanis, akik azzal támadnak, hogy ennek az a célja, hogy a magyarországi munkaerőhiányt akarja valóban kezelni. Ha így is van, ha van egy ilyen vetülete, baj volna ez? Hiszen itt fölmerül mindjárt egy alapkérdés, ami egy alapfogalmunk tisztázását igényli: a szülőföldön való megtartás. Mi a szülőföld? Szülőföldön marade a székely, ha beköltözik Brassóba, vagy ha elmegy Bukarestbe és ott marad? Szülőföldjén marade a várvidéki magya r, ha az Őrségből átköltözik Bécsbe? Mi a lehetősége az utódállamok területéről egyenesen Nyugatra költözött magyarnak, aki már sosem volt magyar állampolgár? Ezért a szomszédos országokra vonatkozó, bevezető 1. § kapcsán mindjárt fölmerül az a kérdés, hog y mi van ott, ahol például az egykori Jugoszlávia, a volt Szovjetunió, Csehszlovákia területén belül történt az elköltözés, és most ez a szomszédságból való elkerülést, a törvény hatálya alól való kikerülést jelenti. (0.10) Pedig itt is sokszor a határ hag yta el az embert. Töprengtem azon is - majd erre lesz kétféle módosító ajánlatom is , hogyan lehetne áthidalni az ebből adódó problémákat. Az egyik nyilvánvalóan az, hogyha a magyar állampolgárság megszerzését a nem szomszédos államok magyar lakosai számá ra megkönnyítjük és lehetővé tesszük, de persze akkor felmentést kell a letelepedési engedély megszerzése alól nyújtani, és az állampolgári kérelem benyújtásának várakozási idő nélkül kellene történnie. Ugyanakkor lehetne más megoldás is, hiszen mindenféle képpen jogos a szülőfölddel való kapcsolat erősítése, és ez történhet azzal, hogyha egy ilyen harmadik országból ottani ajánlással kapják a magyar igazolványt, abban az esetben például, ha az elköltöztetés - mint a csehországi magyarok esetében vagy sok es etben Kárpátalján - erőszakos elhurcolással vagy kitelepítéssel történt. Ezért a területi elv helyett, amit megfogalmaz a törvény, vagyis a lakáshely, az érintett személy lakása helyett az állampolgársági elv bevonása is kiterjesztheti a joghatályt és a jo galanyok körét. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezzel ellentétben el kellene kerülni azt, hogy egyszerre lehessen egy adott állampolgárság mellett különböző államokban megszerezhető jogosítványok érdekében esetleg több nemzetiség válla lását végezni. Ez lenne az egyik tömb, amit érdemesnek tartok megjegyezni.
