Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP):
3089 törvény érvényesítése szempontjából, azoknak az embereknek, magyaroknak a szempontjából hasznos és segít, ha tájékoztat a kormány, akkor igenis tájé koztatni kell, ha ötször, ha tízszer, nem érdemes számolni, mert azoknak az érdekét szolgálja elsősorban, akikről ez a törvény szól és akik miatt ez a törvény megszületik. Hosszú utat tett meg 1999 őszétől kezdődően az a gondolat, hogy ezt a sokat emlegete tt alkotmányos szakaszt, annak a végrehajtását végig kell gondolnia a magyar törvényhozásnak és a kormánynak, és bizony a problémát - az én véleményem szerint - az okozta kezdetben, hogy hamarabb szólalt meg a politika, mintsem hogy a megvalósításhoz szüks éges szakmai megoldások, lehetőségek még csak halványan is körvonalazódtak volna. Ez nem egy egyedi eset, elő szokott fordulni, hogy hamarabb jelenik meg a politikai szándék, csak ezzel az volt a probléma, hogy ez hihetetlen zűrzavart okozott, és egymásnak ellentmondó, az egész európai uniós követelményrendszerrel összhangba messze nem hozható megoldások bizonyos felesleges feszültségeket és illúziókat keltettek. Ha kicsit nagyobb a türelem, és először a szakmai megoldások tárházát tekinti át a kormányzat, utána kapcsolja össze a politikai deklarációval, amikor már nagyjából az is kirajzolódik, hogy mit lehet tenni, akkor kevesebb a vita, kevesebb a félreértés, kevesebb az illúzió - és lehet, hogy kevesebb a csalódás, akiknek ez csalódást okozott. Én tehát e lsősorban ezt kérem számon, azt a józan megfontolást, amely az első szakaszban bizony ennek a kérdésnek az exponálásában vagy a szándék megvilágításában hiányzott, ami eléggé tévútra és mellékvágányra vitte az ügyet. Hiszen tapasztalhatta mindenki - és biz ony én nem irigylem azokat, akiknek ezt a törvényt elő kellett készíteniük ezért , hogy ez jogalkotási szempontból egy nagyon nehéz és bonyolult feladat. Előzmények nélkül kellett kialakítani egy struktúrát, mégpedig oly módon, hogy nemcsak a hazai jogren dszerbe, alkotmányos rendszerbe kell ennek beilleszkednie, hanem meg kell felelnie a Magyarország által vállalt nemzetközi szerződéseknek és követelményeknek. Nem sikerült maradéktalanul eloszlatni azokat a kételyeket, amelyek szükségképpen jelentkeztek, h iszen a nemzetközi megállapodások szövegében sok olyan elemet találhatunk, ha utánanézünk, ami bizony ennek a megoldásnak a konformitását nem mindenben támasztja alá. Én az ENSZ által elfogadott 1965ös egyezményre gondolok, amelyben a pozitív diszkriminác ió nemzeti szempontú érvényesítése is, tehát az előnyben részesítés érvényesülése is lényegében olyan megkülönböztetésnek minősül, amit ez az egyezmény nem tesz lehetővé. (23.10) Természetesen ez a külügyi szakemberek feladata, hogy ezt a konformitást kell ő felelősséggel áttekintsék, de nemcsak e téren, hanem más elemekben is. A Magyarország által megkötött gazdasági jellegű egyezményekből nem tudom, és nem tudok pontos választ adni rá, hogy vajon, ha Magyarország e törvényben kedvezményeket állapít meg biz onyos alanyi körre, akkor az nem vonjae maga után azt, hogy mások számára is, más körök számára is, amelyek más egyezményekben jelöltettek meg, nem kelle a magyar államnak hasonló kedvezményeket biztosítani. Ezek nagyon szerteágazó egyezmé nyrendszerek, foglalkoztatás, alkalmazás, magyarországi gazdasági tevékenység tekintetében az OECDtől kezdve számos úgynevezett beruházási egyezmény van, amelyben ilyen elemek találhatók. Tehát e tekintetben vajon ez nem válte ki egy olyan hatást, amelly el jelenleg, akár a parlamenti vita során, akár a kormányzati előkészítés során nem számoltunk kellő alapossággal? A problémák sorában én egy alkotmányossági észrevételt szeretnék szóvá tenni, amely nem emlékszem, hogy a miniszter úr expozéjában elhangzott volna, vagy a vita során felmerült volna. Itt különbséget tesz a törvény a magyarság tekintetében, a magyar nemzethez tartozók tekintetében aszerint, hogy ki él a szomszédos országokban, és miként veszítette el korábbi, vagy miként szűnt meg magyar államp olgársága, és azok között, akik saját döntésük alapján más földrészen, más országban magyarként élnek.
