Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
3085 történetekkel találkozik, az azt hiszem, mindenképpen érzi azt, hogy valamit itt Magyarországon tenni kell, és morálisan mindenképpen indokolható ennek a törvénytervezetnek a benyújtása. Sőt Böjte Csaba ferences szerzetes atya arra is felhívta a figyel memet, hogy minden magyar székely falu közepén ott áll az első és második világháborúban elesett hősi halottak emlékműve, és igazán nem ők tehetnek arról, hogy a határ túloldalára keveredtek. Tehát aki ezekkel a történetekkel találkozik, átéli ezeket, az i ndokoltnak találja ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztését. A mai világban azonban ez nem elég. Ha hallgatjuk a rádióadásokat, olvasunk egykét újságban megjelent olvasói levelet, akkor látjuk azt, hogy nagyon gyakori az a kérdés, hogy miért erre fordí tjuk a pénzt. Nincs Magyarországon szegénység? Nincsenek Magyarországon problémák? Miért a határon túli, más országok állampolgáraira fordítjuk a magyar költségvetés pénzét? Én úgy gondolom, hogy ennek a törvénytervezetnek a benyújtása gazdaságilag is indo kolható. Alaposan végig kell azonban gondolni; a kiadások nagyon könnyen számíthatók. A Külügyminisztériumban készült egy becslés, hogy ez milyen összegbe kerül, és kijött az, hogy két év alatt körülbelül 89 milliárd forintba. De abból, hogy a szomszédos országokban élnek magyarok, rengeteg gazdasági haszna is van Magyarországnak. Ha példát akarnék mondani, akkor kicsit hasonlít ez a Forma1re. Ott is nagyon könnyű kiszámítani, hogy a Forma1es versenyfutam megrendezése Magyarországnak mekkora összegbe k erül, mennyit áldoz erre a költségvetés, és sokkal bonyolultabb kiszámítani, milyen hozadéka van a többlet turistabevételnek, hogyha elfoglalják a szálláshelyeket ezek a vendégek, több százezren itt töltenek el néhány napot Magyarországon. Ha alaposan után aszámolunk, akkor kijön az, hogy ez a versenyfutam nem ráfizetéses, és érdemes megrendezni. Azt gondolom, érdemes utánaszámolni annak, milyen hozadéka van Magyarország számára, hogy a szomszédos országokban élnek magyarok. Azt gondolom, nagyon sok számítás lát napvilágot Magyarországon például az agyelszívásról, hogy a képzett munkaerő külföldre, NyugatEurópa, az Egyesült Államok irányába távozik Magyarországról, ez milyen gazdasági hátrányokat jelent Magyarországnak. Próbáljuk ennek a költségeit megbecsül ni, és általában nem kis szám jön ki. Ha végiggondoljuk, akkor itt a Kárpátmedencében bizony ennek a folyamatnak a nyertesei vagyunk. Nagyon sok magasan képzett munkaerő áramlik be a Kárpátmedence országaiból Magyarországra. Ha megbecsülnénk azt, hogy ez mit jelent Magyarországnak, láthatnánk, hogy ez nem elhanyagolható. De nemcsak a magasan kvalifikált munkaerő esetében kell számolnunk, hanem egyéb képzett munkaerő is érkezik ezekből az országokból Magyarországra. Én azonban azt gondolom, mégsem az agyel szívás Magyarországnak a gazdasági érdeke, hanem Magyarország első számú gazdasági érdeke az, hogy ott maradjanak a magyarok azokban az országokban, ahol születtek, meg tudjanak maradni a szülőföldjükön. (22.50) Ha belegondolunk az elmúlt évek adataiba, a magyar vállalkozások egyre izmosodnak, egyre erősödnek, és ha megnézzük az adatokat, akkor évről évre növekszik a tőkekivitel aránya is, ha nem is minden évben egyenletesen, de ez a növekedés azért folyamatosan bővül. Ezekben az országokban azért tudjuk mi ndannyian, hogy nem mindig az európai normáknak megfelelő az ügyintézés, és bizony, itt hatalmas gazdasági versenyelőnyt jelent az, hogy a magyar vállalkozások, amelyek elindulnak a határon túli országokba, anyanyelvünkön jól beszélő, képzett, ottani viszo nyokat jól ismerő munkaerőt találnak. Ez olyan versenyelőnyt jelent, ami, azt hiszem, talán valamilyen mértékben ellensúlyozza azt, hogy a magyar vállalkozások, amelyek elindulnak Románia, Ukrajna, a Vajdaság, Jugoszlávia irányába, azok talán kevéssé tőkee rősek, mint nyugateurópai társaik, hiszen van egy nagy versenyelőnyük. Ez a versenyelőny az, hogy anyanyelvükön beszélő, ottani viszonyokat jól ismerő embereket találnak. Azt gondolom, hogy ez hosszú távon mindenképpen pozitív hatással van, nem elhanyagol ható pozitív hatással van Magyarország gazdasági életére. Ebből Magyarország profitál, a magyar vállalkozók profitálnak, és mindezeken túl hozzájárul a térség gazdasági fellendüléséhez.
