Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
3078 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Balogh László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt; őt követi majd Weszelovszky Zoltá n, a Fidesz részéről. DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Közel 3 millióra tehető a határon túl élő, Kárpátmedencei magyarok száma. Óriási ez a szám - de a felelősség is, amelyet az anyaország köteles viselni a sorsuk iránt. Szerencsére az 1989es alkotmánymódosítás óta nemcsak erkölcsi, hanem alaptörvényben foglalt felelősségről is szó van, amelyet a Magyar Köztársaság a határain kívül élő magyarok sorsáért visel, egyben kötelessége, hogy kapcsolatukat az anyaországgal segít se, előmozdítsa. Így természetes, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat az alkotmány e két mondatát próbálja konkretizálni. A törvény beterjesztését nemcsak az alkotmánymódosítás óta eltelt tizenkét év érlelte meg, hanem a Magy ar Köztársaság európai uniós csatlakozása is kikényszeríti, hiszen a csatlakozás pillanatában a közel 3 millió Kárpátmedencei magyar az Unión kívüli harmadik ország polgárává válik, aki ha az anyaországba akar jönni, szembetalálja magát a vízumokkal, a sc hengeni határzárral és a munkavállalás akadályaival. Ahhoz, hogy az ő helyzetük kezelhető legyen, a magyar külpolitikának el kellene fogadtatni az Európai Unióval és a környező országokkal azt, hogy a határainkon túl élő magyar kisebbség helyzete nem megol dott, ilyen problémával más csatlakozni kívánó ország nem küszködik, ez egyedi magyar probléma, amely egyedi megoldást igényel. A Magyar Köztársaság számára a határainkon túl élő magyar kisebbségek helyzetének megoldása alapvető nemzeti ügy. A problémát pe dig úgy kell és úgy is szeretnénk megoldani, hogy a határainkon túl élő magyar kisebbség a lakóhelyén, annak az országnak a polgáraként boldoguljon, ahol él. Tisztelt Ház! Ellentétben a kormánypárti képviselőtársaimmal, olyan érzésem van, hogy a kormány há rom területen késlekedett, illetve nem tett meg mindent azért, hogy a törvény elfogadása, majd pedig az alkalmazása zökkenőmentes legyen. 1. Először is a szomszédos országokkal mindenképpen szélesebb körű konzultációra lett volna szükség azért, hogy a magy ar kisebbség számára nyújtandó pluszjogosítványokat ne gyanakvással fogadják, hanem az anyaország természetes gondoskodásaként fogják fel. 2. Meg kellett volna szerezni az uniós tagállamok támogatását azért, hogy a határon túli magyarok hazánkban történő m unkavállalása mögött ne a schengeni egyezmények kijátszását sejtsék. 3. Ez a törvény széles körű belpolitikai támogatás nélkül nem működik, hiszen a törvénnyel való egyet nem értés szembefordíthatja a "belmagyar"t a "külmagyar"ral. Mindhárom terület font os, kiemelt figyelmet érdemel, amellyel még nagyon sok dolga kell hogy legyen a kormányzatnak. Ami a törvény előkészítését illeti, véleményem szerint túl későn vált nyilvánvalóvá a kormány álláspontja arról, hogy milyen jellegű támogatást milyen összegben és milyen csatornákon át akar eljuttatni a határon túl élő magyarokhoz. Az előkészítés időszakában megalapozatlan illúziók keltődtek, túlzott várakozások alakultak ki, amelyek leértékelhetik a törvény rendelkezéseit, és keserű szájízt keletkeztethetnek a h atáron túl élők körében, akik ennél többre számítottak. Vita volt az előkészítés során arról is, hogy az anyanemzet felelősségét hogyan kellene kifejezésre juttatni - a külpolitikában például a szomszédokkal kötött kétoldalú megállapodásokon keresztül, vag y a gazdasági eszközökkel, elsősorban a magyarországi munkavégzés biztosításával, vagy meg kell maradni a kultúra területén. Szerencsére a törvénytervezet az előkészítés során megjelölt területeket többékevésbé a szabályozás körébe vonta. A szabályozás ne hézségeit csak fokozta, hogy óriási vita folyt arról, kit kell magyarnak tekinteni, miként arról is, hogy hol van az a határ, amikor a törvény még nem sérti a szomszédos állam szuverenitását.
