Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
3060 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ képviselőinek felszólalásával teljes mértékben egyet lehet érteni. A kisebbségi jogok megoldásá nak az az igazi, célszerű és kívánatos módja, ahogy ez DélTirolban megoldódott, ahogyan ez Finnországban megoldódott, amilyen egyéni, kollektív jogokkal rendelkeznek Finnországban a svédek és DélTirolban az osztrákok. Ennek ellenére természetesen vannak szülőföldi kedvezmények, az innsbrucki egyetemen való tanulás kedvezménye, de alapvetően nem állampolgári igazolvánnyal oldották meg, hanem a kisebbségi jogoknak valóban az európai értékrend szerint kívánatos biztosításával, amely mindnyájunk számára példa . Úgyhogy egyet kell érteni azzal, hogy Bauer Tamás ezt a parlamentben mondta el - azt sajnálom, hogy ezt nem volt módja elmondani a román parlamentben, nem volt módja elmondani az ukrán parlamentben. Igen, mert ennek ott lett volna igazi súlya. Ha viszont a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés azt tapasztalja, hogy egyelőre ezen az úton haladva nem sikerült ezt a kívánatos állapotot elérni, igen, akkor jelenleg egy ilyen típusú törvény megalkotását kell nekünk itt most véghez vinni. Köszönöm szépen. (Ta ps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Potápi Árpád úr, a Fidesz képviselője. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Martonyi úr jelentkezett.) Én a képernyőn tudom kontrollálni, hogy ki akar hozzászólni. Ha a miniszter úr jelentkezik, akkor természetesen megadom a szót, csak arra kérem, hogy legközelebb a gombot nyomja meg. Azt látom, hogy a szándék megvan. A miniszter úr gépét kérem bekapcsolni! DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egyetl enegy kérdésre szeretnék röviden reflektálni - tartalmi témákra nyilván lesz még alkalmunk visszatérni. Az egyetlen kérdés az, hogy Bauer képviselő úr jelezte, hogy a szomszédos, egyébként valóban baráti országok háta mögött történte ennek a törvényjavasl atnak az előkészítése. Én tisztelettel ellent kell hogy mondjak ennek a tételnek. Azt hiszem, köztudomású az, hogy e törvényjavaslat előkészítése a legnagyobb nyilvánosság mellett történt. Csak egyetlen mozzanatra utalnék, amire egyébként ő is utalt, hogy tudniillik az alapszerződések következtében vagy ezeket követően Romániában, majd később Szlovákiában a magyar közösség politikai pártja koalíciós tényezővé, a kormány részesévé vált. Nos, ezek a politikai pártok ott ültek azokon a Magyar Állandó Értekezle teken, ott ültek a szakbizottságokban, amikor egyébként a gondolat megszületett, útjára indult, majd pedig testet öltött a különböző szövegekben. Azt mondani tehát, hogy a szomszédos országok kormányai háta mögött történt volna az előkészítés, azt hiszem, mindenféleképpen tévedés. Egyébként végig készek voltunk arra, hogy bárkivel beszéljünk erről; beszéltünk is. Formális konzultációt soha senki nem kért. De ez az egész kérdés a legnagyobb nyilvánosság előtt folyt, és azt hiszem, hogy a szövegről konzultáci ót csak akkor lehet folytatni, amikor van szöveg. Szöveg pedig akkor állt elő, amikor a kormány a törvénytervezetet elfogadta és azt törvényjavaslatként az Országgyűlés elé terjesztette. Még egyetlenegy mozzanatra utalnék, azt is inkább csak kérdésként. Ba uer képviselő úr feltehetően érzékeli azt a vonulatot ma Európában, hogy egyre inkább elfogadják, elfogadjuk a több közösséghez tartozás tételét, és ez mindennek a lényege. Az alapkérdés az, hogy az állampolgársági kötelék mellett, amit hosszúhosszú időn keresztül kizárólagos köteléknek ismert el a világ, elfogadjuke vajon azt, hogy emellett léteznek más kötődések is, vannak más közösségek is. Nem az állam az egyetlen mindenható tényező, amely meghatározza az emberek és a közösségek életét. Én kicsit csod álkozom azon, hogy egy liberális eszmerendszert követő képviselőnek kell nekem ezt mondanom, hogy ma több közösséghez is lehet tartozni, ezek közül a közösségek közül a leglényegesebb a nemzet, és ez a nemzet mint közösség nem mindig azonos történelmi véle tlenek
