Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3045 Tehát azt szeretnénk, hogy ha a bekerülés precíz szabályai mellett a kikerülés lehetséges szabályai is megfogalm azásra kerülnének, és azt szeretnénk, ha bizonyos szempontból finomodna, hogy mely körre vonatkozik az a kötelezettség vagy az a fajta terhelés, hogy egy évig utána semmilyen szolgáltató vele esetlegesen szerződést nem köthet. Látom a bíztató bólogatásokat , ezen a ponton be is fejezem a hozzászólásomat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. Felszólaló jelentkezését nem látom, a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita ötödik szakaszá t az ajánlás 226289. pontjaira. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Lotz Károly úrnak adom meg a szót. DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ebben a szakaszban egyetlen módosító indítványunk van, és ez a 237. Ez egy kényes kérdés, a felügyelet s zervezeti és működési szabályzata és általában a hírközlési felügyelet szerepe a mi megítélésünk szerint. Ezt az OECD ezelőtt már négy évvel személy szerint rajtam számon kérte, amikor itt jártak és ellenőrizték a jelenlegi hírközlési vezetés szervezetét, mármint a hírközlés irányításának, és az OFTEL és az FCC mintájára azt követelték - követelték? , azt tartották szükségesnek, összhangban az Európai Unió irányelveivel, hogy lehetőség szerint a minisztériumnak, az akkori minisztériumnak semmiféle szerepe ne legyen tulajdonképpen hírközlési szervezetünk befolyásolására. Éppen ezért mi ebből is kiindulva azt tartjuk, hogy a felügyelet szervezeti és működési szabályzatát ne a miniszter egyetértésével, hanem nyilvános iparági vitát követően a felügyelet elnöke hagyja jóvá. Haladjunk előre ebben a függetlenségben, ebbe az irányba sokkal gyorsabban, mint ahogy ezt a kormányzat javasolja. Indokolt, hogy ezt az szmszt a szakma véleményezése után lehessen jóváhagyni. Felmerült egyébként - mint ahogy néhány országba n van - a parlament felügyeleti lehetősége, mint ahogy néhány esetben, akár a Számvevőszék esetében vagy a Gazdasági Versenyhivatal esetében fennáll. Mi ebben az esetben most nem mentünk el idáig, de hogy az szmsz jóváhagyására, ami gyakorlatilag az egész működésre döntő hatással van, nem szükséges miniszteri egyetértés, a megítélésünk szerint teljesen egyértelmű. Tehát javasoljuk és kérjük ennek a 237. módosító indítványunknak a jóváhagyását, támogatását. Köszönöm szépen. (19.30) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Mécs Imre úrnak, az SZDSZ képviselőjének. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 280. pont alatt felvett módosító javaslatunk az egyeztetési eljárás során a szerződés megkötésekor nem általában a fe lekre, hanem a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató esetében értelmezi az egyenlő elbánás elvét. Vagyis így szólna a módosított szöveg: a szerződést a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az egyenlő elbánás elve alapján kötötte meg, különös tekintettel a már érvényes vagy hasonló szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekkel való összehasonlításra - ez már az eredeti beterjesztett szöveg. Úgy gondoljuk, hogy csupán a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató esetében indokolt és megalapozott ebben az esetben az egyenlő elbánás elvének érvényesítése, hiszen a többi, csekélyebb gazdasági súlyú szolgáltató nem képes magatartásával a piac torzítására s a verseny korlátozására. Sőt, az egyenlő elbánás elvének megfontolás nélküli alkalmazása arányta lanul megnehezítené versenyhelyzetüket az erőfölényben lévő szolgáltatóval szemben. Amennyiben viszont a kisebb
