Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
3042 végeznek, és e szolgáltatások nyújtás ához szükséges távközlő hálózattal rendelkeznek akár sajátjukként, akár a használati jogát megszerezve. A kötelezett szolgáltatóra vonatkozó feltételek együttes fennállásának következményét alapozza meg a szövegben szereplő "és" feltétel, valamint az érint ett szolgáltatók minőségével kapcsolatos "előre" utalás. Ugyanakkor a köznapi nyelvhasználat ettől eltérő értelmezésre is alapot adhat, ezáltal megváltoztatva az érintett szolgáltatók körét. Vagyis nem "a távközlési szolgáltatást végző", hanem "azokat a tá vközlési szolgáltatásokat végző szolgáltatókat" - az "és" kimarad , "akik ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges" s a többi "jogával rendelkeznek", és nem "rendelkező". Ez az egyetlen sikerélményünk, mert mind a kormány képviselője, mind pedig a bizott ságok támogatták. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Szanyi Tibor úr, az MSZP képviselője. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképpen még mindig abban a szellemben szeretnék hozzászólni, ami a távkö zlési törvény eurokonformitását illeti, és tulajdonképpen hallva itt a sok érvet, ellenérvet, az is eszembe jutott, hogy ma május 9e van, és ez Európa napja. Egy kicsit olyan méltatlannak érzem, hogy ezen a napon többszörösen is arra kell figyelmeztetni a kormányt, hogy teljesen euroidegen törvényelőterjesztési gyakorlatot folytat. (Moraj a kormánypárti sorokban.) Látszik, hogy a kormánypárt részéről ez nem tetszik. Ennek okán akkor most el fogom mondani, hogy ez konkrétan mit jelent. (Dr. Bogár László: B üntetésből. - Derültség az MSZP soraiban.) Az összekapcsolási szerződéskötési kötelezettségről van szó. A T/3934/49., illetve a T/3934/199. számú módosító javaslatról szeretnék szólni. A távközlő hálózatok összekapcsolására, az összekapcsolási szerződések tartalmára és az összekapcsolási szerződések kezdeményezésére, valamint megkötésére vonatkozó jogosultságok és kötelezettségek a távközlési szabályozás döntő jelentőségű kérdéskörét képezik, amely meghatározza a piaci verseny fejlődési lehetőségeit, nem ut olsósorban pedig azt, hogy a fogyasztó milyen szolgáltatásválasztékkal és milyen árszínvonallal szembesül a közeljövőben. Az európai szabályozásban ezért az összekapcsolásra vonatkozó szabályozás részletes előírásokat és garanciákat tartalmaz, amelynek leg lényegesebb intézménye fő szabály szerint a távközlési szolgáltatók szerződési szabadsága, bizonyos esetekben pedig szerződéskezdeményezési jogosultságuk, illetve a másik oldalon szerződéskötési kötelezettségük. A törvényjavaslat 39. § (1) bekezdése, amely hez számos módosító javaslat érkezett, általános összekapcsolási szerződéskötési kötelezettséget ró a távközlési szolgáltatókra és a távközlési hálózatok üzemeltetőjére. Mindezt ahelyett, hogy kimondaná, hogy a szerződéskötési kötelezettség csak a jelentős piaci erővel rendelkezőket terheli, úgy, hogy egyes szolgáltatóknak joguk van a szerződés tárgyalását kezdeményezni, egyébként pedig az összekapcsolás a felek szabad szerződési akaratának tárgya. A különbség nem lényegtelen, elnök úr. Amíg a közösségi sza bályozásban bizonyos kivételekkel a szerződési szabadság érvényesül, addig itt, ebben a látszólag harmonizálni kívánt törvényjavaslatban mindenki szerződésre kötelezett. Konkrétan itt érhető tetten az, hogy Európára hivatkozva nem európai módon kíván a kor mány törvényeket előterjeszteni. Ezt a problémát egyébként több képviselőtársunk is érzékelte, és a beadott módosító javaslatok közül a Lotz Károly, Magyar Bálint és Mécs Imre képviselőtársaim által benyújtott javaslat a jogharmonizáció követelményeinek me gfelelő ésszerű megoldást tartalmaz. Ez a javaslat fő szabállyá kívánja tenni a kereskedelmi üzleti meggondolásokon alapuló szerződést, létre kívánja hozni a távbeszélő, a bérelt vonali, valamint a mobilrádiótelefonszolgáltatók szerződéskezdeményezési jog át és tárgyalási kötelezettségét, valamint rögzíteni kívánja, hogy a szerződéskötési kötelezettség csak az egyes jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelje.
