Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
305 hogy ha még több gyermeket vállalnak, akkor ezt az életszínvonalat elveszítik. Ezeket a szülőket abban kell segíteni, hogy egy újabb gyermek vállalása ne járjon az élets zínvonal csökkenésével, és ezért kell az adókedvezmény." - mondta a jelenlegi miniszterelnök úr. És van egy másik kategóriája a magyar társadalomnak, ismét idézem: "Vannak olyan családok, tisztelt hölgyeim és uraim, ahol nem az a baj, hogy nem születik meg a gyerek, hanem az, hogy a szülők nem tudják őket tisztességesen felnevelni." Tehát van, akiket ösztönözni kell a gyerekvállalásra, azoknak adjuk százezer forintjával az adókedvezményt, és van, ahol nem kell ösztönzés, magától is jön a gyerek, azoknak nem adjuk. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Ez nem igaz!) Erről szól az a politika, amire a Fidesz olyan büszke, ezt a miniszterelnök világosan kimondta. Azt mondta a beszédében tovább, hogy az adókedvezményt igénybe veheti a családok 8085 százaléka, ö rüljünk ennek, örüljünk annak, amit 8085 százalék igénybe tud venni. Érdekes, amikor mi olyan korlátozást vezettünk be, hogy csak 90 százalék kapta meg a családi pótlékot és a gyest, akkor azt mondták, hogy ez felháborító. A különbség csak az, hogy nálunk a 90 százalékból a leggazdagabb 10 százalék maradt ki, önöknél a 85 százalékhoz képest a legszegényebb 15 százalék marad ki, ez a különbség. (Zaj. - Dr. Hargitai János: Azért, mert nem volt adókedvezmény.) Tisztelt Országgyűlés! Tehát valóban itt két filo zófia, két elképzelés van, hogy hogyan kell a gyermekvállalást támogatni. Az egyik, amelyik azokat ösztönzi, akik - feltételezése szerint - az ösztönzés nélkül nem vállalnak gyereket, a másik, amelyik mindazokat segíti, akiknek a gyermekneveléshez a segíts égre szükségük van. Tisztelt Országgyűlés! Van még egy különbség, hogy mi azt mondjuk, hogy örüljünk minden gyereknek, és segítsük minden gyerek felnevelését abban a formában, ahogy ők, a szülők ezt jónak látják és szeretnék. Önök mást mondanak, most kider ült több felszólalásukból: mi mondjuk meg, hogy milyen formában kívánatos az, hogy azt a gyereket felneveljék, mert azt mondják, hogy ha a nagymama csak napközben gondoskodik a gyerekről, de minden este visszaviszi a szülőhöz, hogy ne szakadjon meg a kapcs olat, akkor támogatjuk. Ha nem ezt teszi, akkor nem jár a nagymamagyes, akkor nem támogatjuk. Nézzenek körül az országban, hány olyan töredékcsalád van például, gyerekét egyedül nevelő anya, aki közben dolgozik, aki nem tudja minden este magához venni azt a gyereket, hanem egész héten van a nagyszülőnél. Ez már nem méltó az önök támogatására, mert nem a Lezsák Sándor vagy Koltai Ildikó által kívánatosnak tartott családmodellben él? Mi azt gondoljuk, hogy persze, vannak jobb és kevésbé jobb, vannak szerencs és és kevésbé szerencsés élethelyzetek, de az állam nem teheti meg azt, nem méltányos, hogy az állam megtegye, hogy előírja, melyik az az élethelyzet, ahol ő támogatja, és melyik az az élethelyzet, ahol nem támogatja azt, hogy a nagymama besegítsen a gyere kek nevelésébe. Mi azt gondoljuk, hogy ezt nem az állam tudja jobban, hanem a polgár tudja minden egyes helyzetben jobban, hogy milyen helyzet jobb a szülőnek is meg a gyereknek is. Nem kívánjuk, hogy az állam ebben diktáljon, bízza rájuk ezt. Azt gondolom , tisztelt fideszes, MDFes képviselőtársaim, hogy igen, ezen a javaslaton is van mit vitatni, érdemes meggondolni, hogy azt a pénzt, amit az állam az adófizetők pénzéből ad... - mert sose felejtsék el, sohasem a saját pénzét adja az állam, hanem azt, amit az adófizetőktől elvesz, meg kell gondolni, hogy mi a legjobb, mi a legméltóbb, mi a legméltányosabb, és ebben a kérdésben kell egymással vitatkoznunk. Azt mondta a miniszterelnök úr, hogy működjünk együtt, összefogást javasolt. Ha ez az összefogás azt je lenti az önök gyakorlatában, hogy vagy elfogadjátok azt, amit mi mondunk, vagy nincs miről beszélni, akkor nem összefogás van, akkor diktátum van. Ez lenne a megváltozott fideszes politika? Úgyhogy azt javaslom, hogy fontolják meg azokat a módosító javasla tokat, amelyeket be fogunk mi, szabad demokraták - és ha jól értem, szocialisták is - nyújtani, mérlegeljék ezeket, és utána
