Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
3037 Mindennek a tetejében én ténylegesen azt gondolom, hogy ezekben a kérdésekben értelmetlen is mindenféle módosító indítványokkal próbálkozni, mert akár még a legjobb szándékú módosító indítvány is olyan szakmai konfúziót tud teremteni adott esetben, hogy az valami elképesztő. Tehát csak mondanám S zabó képviselőtársamnak: eszem ágában nincsen egy eleve rossz törvényt még rosszabb módon módosító kormánypárti javaslatokhoz plusz módosító indítványokat beadni. Ezt tényleg ne is kérjék számon, mert végül is a parlamentnek nem az a dolga, hogy a törvénya lkotás folyamatában a szakkérdések tekintetében előadói szinten közreműködjön. Kérem tisztelettel, a parlamentnek van egy olyan funkciója, hogy a kormány ellenőrzése. A parlament és különösen ennek ellenzéki oldala jelen pillanatban azt mondja, hogy a korm ány rossz munkát végzett - ezt Szabó képviselő úr is elismerte, hogy hát bizony igazam van. No, ha a kormány rossz munkát végzett és ez a parlament véleménye, akkor nem az van, hogy mi elkezdünk itt összevissza fércelni, hanem a történetnek az a lényege, h ogy ezt vissza kell adni a kormányhivataloknak, a fizetett tisztségviselőknek, szakértőknek, egyebeknek, hogy tegyék rendbe ezt az egész, most már hovatovább: szemétdombot. Ezt azért is merem mondani - hogy az elnök úr meg ne rójon, a szakmai dolgokra is r á fogok térni , mert kicsit olyan helyzetbe jutunk, mintha mondjuk, én mint vásárló bemegyek egy üzletbe, kérek egy televíziót, megállapítom róla hogy rossz, mert mit tudom én, hiányzik a képcsöve vagy bármi, és erre az eladó azt mondaná nekem, hogy csiná ljak jobbat - hát egy csudát! Tízmillió ember él ebben az országban, az ő életük jobbátételére alkotna ez a parlament törvényeket, és ne hozzuk a parlamentet abba a helyzetbe, hogy szakkérdések rossz előkészítése tekintetében vállalja fel tulajdonképpen a kormány és a kormányhivatalok munkáját - nem! Éppen ezért nem fogok ehhez semmilyen módosító javaslatot beadni. Most felhozok egy példát arra, hogy egy eleve rossz esetben a kormányoldalról egy rossz módosító javaslat mit tud hozni. A T/3934/131. módosító javaslatról szeretnék szólni, ami egyébiránt Gémesi György javaslata. Ez a javaslat egyrészt súlyosan felhasználóellenes, másfelől pedig az itt annyiszor hivatkozott európai uniós szabályozás alapjaival is ellentétes szabályozást hordoz magában. Ebben a mó dosító javaslatban egyébként a releváns piacok meghatározása szerepel. (18.50) Először lenne egy rövid magyarázat. Az egyik jellegzetessége az alapvető közösségi távközlési joganyagnak, hogy a verseny biztosítása érdekében egyes, a piac alakulására döntő b efolyást gyakorló vállalatokat többletkötelezettségek terhelnek - ez így van rendjén. Ezek a vállalatok a jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltatók, így nem lényegtelen, hogyan határozzuk meg, mi minősül ilyennek. Ezért értelemszerűen meg ke ll határozni a releváns piacokat, és azokon a piacokon kell megnézni, hogy a vállalatok milyen piaci részesedéssel, illetve befolyással bírnak. A releváns piacok meghatározása pedig kétoldalú: egyrészt el kell különíteni a szolgáltatáspiacokat, és azzal pá rhuzamosan földrajzi értelemben is meg kell határozni a piac kiterjedését. Mindkettőt a felhasználók szemszögéből célszerű meghatározni, mivel egyáltalán nem mindegy, hogy a felhasználó milyen szolgáltatások közül tud lényegesen választani. Itt jön Gémesi György képviselőtársam ötlete - és ezektől az ötletektől szeretném megkímélni az Országgyűlést , hogy Magyarország teljes területe egy földrajzi piacnak minősüljön. E megközelítés a gyakorlatban azt eredményezné, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező tá vközlési szolgáltatók köre a lehető legszűkebb legyen, és az olyan szolgáltatók, akik a saját kisebb területükön kvázi monopolhelyzetben tevékenykednek, mentesüljenek a szigorúbb szabályozás követelményei alól, és tetszésük szerint szabadon korlátozhassák a maguk bűvkörében a versenyt. A közösségi jogi kritériumokból kiindulva pedig ez a megközelítés a következőt jelenti, csakhogy lefordítsam érhető nyelvre. A képviselőtársam szerint például a Szegeden vezetékes telefont használó előfizető - ez nyilván reál is alternatíva - egy másik szolgáltató területére, mondjuk, Budapestre költözik, ha elégedetlen a telefontársaság szolgáltatásaival. Persze az is lehet, hogy a képviselőtársam arra gondolt, hogy az előfizető a budapesti hálózati végponton is majd igénybe v eheti a vezetékes
