Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3032 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Két percre megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ti sztelt Ház! Azt gondolom, hogy a monitoringalrendszer kiépítésének költségeivel kapcsolatban nem arról vitatkozunk, hogy vane felhatalmazás arra, hogy a törvény ilyen kötelezettséget állapít meg, úgy gondolom, hogy ez vitathatatlan. Arról sem vitatkozunk , hogy így vane ez másutt Európában, vagy nincs így; igazából arról kell vitatkoznunk, hogy célszerűe ezt így szabályozni vagy nem célszerű. Úgy gondolom, hogy ezt nem célszerű így szabályozni, tekintettel arra, hogy vita ne legyen, abban a pillanatban, ahogy ezt a törvény így szabályozza, természetesen a szolgáltató az ezzel kapcsolatos egyáltalán nem csekély költségeit tovább fogja hárítani a fogyasztóra. Következésképpen a monitoringalrendszer kiépítésének költségeit, vagyis magyarán, a titkos adatgyű jtés költségeit nem olyan arányban fogják az adófizető polgárok viselni, ahogyan az ő jövedelmük arányában hozzájárulnak az államháztartás vagy az államkassza bevételeihez, hanem olyan arányban, amilyen arányban ők maguk telefonálni fognak. Az, hogy ez a H ornkormány idején így került szabályozásra, egy egészen más helyzet volt, amikor gyakorlatilag egy darab telefonszolgáltató volt a piacon, és más helyzet az, amikor egymással versengő távközlési szolgáltatók vannak a piacon. Azt gondolom, senki nem vitatt a azt, hogy jogában áll a törvénynek így szabályozni, azt gondolom, senki nem vitatta, hogy van erre példa másutt is, én csak azt gondolom, hogy nem célszerű így szabályozni, mert ha egyszer a titkos adatgyűjtés egy állami feladat - ha van valami állami fe ladat, akkor azt gondolom, hogy ez aztán biztosan az , akkor ezt állami költségből kell finanszírozni. Erre a célra az államok adót szoktak szedni, az adófizetők és nem a fogyasztók pénzéből kellene ezt finanszírozni, még akkor is, ha rendszerint minden f ogyasztó adófizető. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Szintén két percre kért szót Szalai Annamária képviselő asszony. SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az említett kormá nyrendelet 1998. április 24én kelteződött, tehát akkor már nem csak egy szolgáltató volt a piacon. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót felszólalásra Mécs Imre képviselő úrnak, SZDSZ. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A más odik szakaszban már itt elkezdtünk beszélni a 66., 67., 69., 70., 71., 73. számú módosító indítványokkal érintett részekről, és itt elég sok érv el is hangzott. Mi úgy gondoljuk, hogy tisztázni kell, világossá kell tenni, hogy ki mit fizet. Tehát ha az áll am bizonyos szolgáltatásokat elrendel, akkor azokat a szolgáltatásokat fizesse meg. Ha a titkosszolgálatok számára valamilyen okból fontosnak tartja, hogy bizonyos beszélgetéseket lehallgassanak, akkor ezt meg kell fizetni. Nem helyes ez, akármelyik kormán y hozta a kormányrendeletet vagy intézkedett ebben az esetben, ez nem helyes. Van még egy aspektusa ennek a dolognak, hogy rendkívül elburjánzott a titkosszolgálati tevékenység Magyarországon, szinte alig van olyan szervezet, amelyiknek nincs joga titkossz olgálati eszközöket használni, természetesen engedéllyel. Ez nem jó jel; nem jó jel egy társadalom közérzetére vonatkozóan, nem jó jel a társadalommal kapcsolatban. Ismerjük a titkosszolgálatok
