Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
301 van, hogy hogyan - ez az egyik kérdés. A másik pedig az, hogy a törvényalkotás ábécéjének kellene tartani azt, hogy olyan módosító javaslatokat kellene benyújtani, amelyek elsősorban a nagyobb társadalmi vagy gazdasági feszültségek megoldását sz olgálják. A nagyobb társadalmi és gazdasági feszültségek, mint ahogy az előbb szóltam erről, inkább a nyugdíjasok körében mutatkoznak. Nem is kellett volna talán önöknek ezzel kapcsolatban módosító javaslatot benyújtani most, csak azt kellett volna a tiszt elt kormánypárti képviselőtársaimnak tenni a 2001. és 2002. évi költségvetési vita tárgyalásakor és megszavazásakor, hogy ne vegyék ki legalább a méltányossági nyugdíjemelést a törvényből, ne hozzák lehetetlen helyzetbe azokat az igen alacsony nyugdíjjal r endelkezőket, akik valóban egyik a napról a másikra élnek. Nyugodtan elmondhatom, múltkor Sáránd községben bementem a gyógyszertárba, ahol annak vezetője megmutatta, hogy egy füzetben írja fel azoknak a nevét, akik rendszeresen hitelben vásárolnak gyógysze rt, és majd a nyugdíj kifizetésekor egyenlítik ki számlájukat. Ezek a társadalmi feszültségek jóval nagyobbak, mint amit önök ebben a módosító javaslatban megfogalmaznak. Ha a választókörzeteket járják, maguk is valószínűleg találkoznak ilyennel. Tehát nin cs vita köztünk a gyermekek jövőjét, a gyermekekről való gondoskodást illetően, csak a fontosabb kérdéseket kellene először megoldani a törvényalkotásban. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Vojnik Mári a képviselő asszonynak, MSZP. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Megoldjae ez a törvénymódosítási javaslat azt a problémát, hogy kevés gyerek születik? Azt tudjuk mondani, mert önök is ezzel egyet tudnak érteni, ho gy érdemben nem. Meg tudjae változtatni azt a demográfiai állapotot, krízishelyzetet, amiben ma Magyarország van? Azt tudjuk mondani, hogy nem. Meg tudjae változtatni a családok gyermekvállalási lehetőségét ez a felkínált megoldás? Azt tudjuk mondani, ho gy nem. Megoldjae ez a törvénymódosítási javaslat a negyven év fölötti, a munka világából kikerült nők foglalkoztatását? Azt tudjuk mondani, hogy nem. Ez a törvényjavaslat nem tud megoldani mást, mint hogy néhány nagyszülőnek segít, hogy a gyermekvállalás gondjaiban részt vehessen, és ezért megkaphassa a gyest. Ez a legtöbb, amit erről a törvényjavaslatról el tudunk mondani. Annak a néhánynak is fogunk örülni, ettől azonban ezt a törvényjavaslatot még nem kellett volna behozni a Ház elé, mert igazából azok ra a problémákra, amelyek ebben a vitában és főleg Koltai képviselőtársam mostani hozzászólásában felvetődtek, ez a javaslat semmilyen megoldást nem hoz. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Szabó Sándorné kép viselő asszonynak. SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Az motivált a szólásra, hogy elhangzott, nem kirekesztő ez a tervezet. Szeretném egy aspektusra felhívni az előterjesztők figyelmét, és kérem akkor, hogy az ilyen irányú módosítónkat, ame lyet majd megfogalmazunk, fogadják el. Úgy gondolom, önök is hallottak már társadalmi mobilitásról Magyarországon. Hallottak arról, hogy a nagyszülő egy kis faluban él és járadékos. Olyan helyzetben van - a 180 ezerhez tartozik , hogy nagyon alacsony jöve delme van, de aktív, még tenni akar, és a gyerekei a szomszéd városban élnek. Ezért szeretném - és ezt ajánlatként, kérésként fogalmazom meg , hogy akkor fogadják be azt a módosító indítványunkat, hogy a nagyszülő háztartásában lehessen nevelni a gyermeke t, hogy ne kelljen a nagyszülőnek beköltöznie, mondjuk, a városba, mert úgy gondolom, ez lenne az igazi, érdemi segítség.
