Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz):
2984 közösségi követelményekkel nem állnak összhangban . A médiatörvény megalkotásakor Magyarország az Európai Közösség vonatkozó jogszabályaival harmonizáló törvényt alkotott, ugyanakkor az Európai Bizottság már a törvény hatálybalépésének évében, 1996ban jelezte, hogy rendelkezései több ponton nem felelnek meg a tagállami rendelkezéseknek. Amint hallottuk: az elsők között megnyitott fejezetet, a "Kultúra és audiovizuális politika" című fejezetet a mai napig nem sikerült lezárni. Az Európai Unió '98as és '99es országjelentése egyaránt kifogásolta a műholdas műsorszórás, illetve műsorszolgáltatás rossz szabályozását, sürgette annak megváltoztatását. A 2000es országjelentés megállapította, hogy mérsékelt előrehaladás volt tapasztalható az audiovizuális közösségi vívmányokhoz való közelítés terén, és további e rőfeszítésekre lesz szükség. A húzódó médiatörvény elfogadása fontos lépés lehetne ebbe az irányba. Mit is tartalmaz ez a törvényjavaslat? Egykét részletét államtitkár úrtól hallottuk. Én csupán három fontos elemét szeretném itt kiemelni. Az egyik a műsor szétosztás szabályozása. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a műsorszétosztás távközlési szolgáltatásnak minősül. Ez a tevékenység nem tartozik a médiatörvény hatálya alá, így az ORTTnek nincs hatásköre az ellenőrzésre. A törvénytervezet a médiatörv ény hatályát kiterjeszti a műsorszétosztásra, és önálló fejezetben is szabályozza e tevékenységet. A jövőben e tevékenységre is vonatkozik az ORTT általi nyilvántartásbavételi kötelezettség. A bejelentési kötelezettség betartását az ORTT az államigazgatás i eljárás szabályai szerint, bírság kiszabásának lehetőségével felügyeli majd. A nyilvántartásbavétel alapján pedig lehetővé válna a szétosztott műsor figyelése és szankció alkalmazása a jogsértő műsorszétosztóval szemben. Közismert tény az, hogy Magyaror szágot nemcsak erkölcsi kár, hanem anyagi kár is érte amiatt, hogy a műsorszétosztást nem szabályozzuk, bár a tagjelöltek közül Magyarország egyedüliként részt vehetett a Média elnevezésű filmes programban, de már kizárták a Média II programból, és nem nye r felvételt a Média Plusz programba sem, amiatt, hogy Magyarországról az HBO Polskát továbbítják. Sajnálatos ez, és remélem, hogy a médiatörvény megszavazásával módosítani tudunk ezen a tényen is. A másik fontos elem az európai művek arányára vonatkozó kvó ta bevezetése és az ezzel összefüggő módosítások sora. Az irányelv szabályozza a tagállamok egyes műsorszerkezeti követelményekkel kapcsolatos kötelezettségeit, előírja, hogy a műsoridő több mint fele - mind a közszolgálati, mind pedig az egyéb műsorszolgá ltató esetében - európai műveknek jusson. Ezeket a követelményeket az irányelv kiegészíti az európai mű fogalmának megadásával. A médiatörvény jelenleg az irányelvtől eltérő műsorszerkezeti követelményeket támaszt, csupán a közszolgálati műsorszolgáltatót kötelezi arra, hogy évi műsoridejének legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokból szerkessze, a kereskedelmi televíziókat pedig nem. A törvényjavaslat bevezetné az értelmező rendelkezések körébe az európai mű fogalmát, valamint az egyes műsorszo lgáltatási követelmények hatályos rendelkezéseinek módosítása mellett az irányelv által meghatározott műsorszerkezeti kvótákat, mind a közszolgálati, mind pedig a kereskedelmi televíziók tekintetében is. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a közszolgá lati televíziók számára a magyar művek előnyben részesítését előíró rendelkezéseket. A harmadik legfontosabb elem - mint az már többször elhangzott - a kiskorúak védelme. "Apák bűnéért sokszor sír a gyermek." - mondta Dante. Audiovizuális környezetünk súly osan szennyezett. A törvényhozók felelőssége, a mi felelősségünk, egyben alkotmányos kötelezettségünk, hogy megtisztítsuk azt. Rajtunk múlik, hogy meg tudjuke óvni a jövő generációját, hogy ne kelljen sírniuk a felnőttek bűneiért. Ezért is és természetese n az irányelveknek megfelelően szabályozza, foglalja egységbe a kiskorúak védelmét a leendő médiatörvény.