Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERKEL TIBOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2942 bizottságok kortársi sorát produkálja ma hazánkban - okozta, hogy az előterjesztői tájékoztatói mondat, amelyet megismétlek: egész Európában örökség i mozgalom van, tehát komplexebb szemlélettel kezelik a tárgyi, régészeti és műemléki örökségi elemeket, bennem más értelmet is nyert, mint azt ő akarhatta. Mintha egy új neoacquistica commissio segítené a néven nem nevezett angol lordot, a felbecsülhetetl en, de általa nagyon is felbecsült és becsült értékű, magyar földből felbukkant Seusoezüstkincs megkérdőjelezhető jogú birtokolásában. (11.30) Mintha e rejtélyes neoacquistica commissio segítené az aranykincskutatókat, hogy az utoljá ra hivatalosan bejegyzett szikáncsi hunkori leletet követően sikerrel rejtsék el a magyar múzeumok elől, amit megtalálnak. Nem magyarázható másként az sem, hogy Kunbábony aranyleleteinek egy része is elkallódott, aminthogy az sem magyarázható, hogy míg a X IX. század közepe óta vezetett leltárkönyvek szerint átlagban évente egy nagy kincslelet került elő 1848 és 1964 között, 1964 után hova lettek ezek a kincsleletek? És hova kerülnek az idén vagy jövőre? Nem magyarázható másként, mint a legújabb kori neoacqu istica comissiók működésével, amelyek sajátos hivatalossággal és áljogszerűséggel fosztogathatják a kiszolgáltatottabb és még mindig túlságosan jóhiszemű országokat. De itt kell megemlítenem a korábban interpellált Salgóképtár ügyét is, hiszen egy új szer zeményi bizottság sem működhetett soha magyar segítők nélkül, tehát ma sem. Esetünkben a '80as évek közepének kulturális minisztere élt vissza hivatali hatalmával, hogy milliárdos műkincsajándékot juttasson egy elvtársibaráti kapcsolatának, amely kivétel esen az Egyesült Államok nagykövete volt hazánkban, nálunk már megszokott módon, úgynevezett magyar származású. Nos, tisztelt képviselőtársaim, miközben folyik a Herczog kontra magyar állam per egy, talán neoacquistica commissiótól támogatott ügyvéd asszis ztálásával és héjaszemlélettel, szögezzük le: különös körülmények között zajlik nálunk egyelőre ez az európai örökség mozgalom. Mintha e mozgalom komplexebb szemlélete hazánkban sokkal bonyolultabban lenne összetett, mint azt érdekeink kívánnák. Reméljük t ehát, hogy jó törvény lesz az előterjesztett. Minden észrevételünk, módosító javaslatunk azért születik majd, hogy örökségünket végre valóban hiánytalanul megörökölhessük, és nyugodt szívvel hagyhassuk örökül utódainknak. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, a z Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Csak e kvázi bevezetőben kaphat helyet a következő pár kérdés, mivel - mint hallottuk többször - a közgyűjtemények helyzetét továbbra is más törvények rendezik, ám reményt keltő előterjesztői ígéret szerint a most tárg yalt, T/4027. számú törvényjavaslat szellemében, hiszen e közgyűjtemények is természetes részei védendő kulturális örökségünknek. Tehát a kérdések: milyen stádiumban van a közgyűjtemények leltározása, amit még Hámori miniszter úr kezdeményezett, és sürgős befejezését ígérte? Hol vannak a leltárak a Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Iparművészeti Múzeum s a többi vagy éppen a Néprajzi Múzeum esetében, amit mostanában elköltöztetnek? A vidéki múzeumok felsorolásától el kell tekintenem, hiszen kifutnék a 15 perces időkeretből. Emlékeztetek a Magyar Állami Operaház 198084 közötti nagy rekonstrukciójára, ami szintén költöztetésekkel járt. A hírek, illetve bizonyosságok szerint az eltűnt pótolhatatlanok közé sorolhatjuk Mosonyi Mihály kiadatlan operájának, a Szép Ilonkának kéziratos partitúráját vagy a nézőtéri páholyok eredeti velencei tükreit. S ha már nagy örömömre először láttam a törvényben leírva - 7. § 3. pontja , hogy a közgyűjtemények között tartják nyilván a kép- és hangarchívumot is, rákérdezek: s zéthullike a Magyar Rádió Részvénytársaság hang- és dokumentumtára, vagy fehérgalléros bűnözők teszik rá a kezüket, mielőtt e törvény szellemében garantált védelmet kapna? Nem is beszéltem a közszolgálati
