Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 8 (205. szám) - Személyi ügy: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
2902 kifogásolta, hogy Kuncze Gábor időnként politikai tárgyú és politikai tartalmú megjegyzéseket tesz. (Bauer Tamás: Nem érti!) Még egyszer mondom, tisztelt képviselő úr, úgy látom, hogy ön nem érti. Kontrát Károly a FideszMagyar Polgári Párt tagja, a FideszMagyar Polgári Párt országos választmányának a tagja, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, nem közigazgatási államtitkára, szíve joga, hogy a Fidesz készülő vitairatához megjegyz éseket tegyen, sőt azt gondolom, bizonyos szempontból tőle ez el is várható. Amit az ön által elmondottakhoz még hozzá szeretnék tenni, az ön egyik frakciótársának mai nyilatkozata az egyik lapban, idézem: "Ha a Fidesz tartja magát új elnökének nyilatkozat ához, mely szerint a párt kíváncsi más pártok véleményére, az SZDSZ szívesen elmondja." Tisztelt Képviselő Úr! Az ön frakciótársa talán valamivel felelősebben nyilatkozik arról a vitairatról, amelyet a Fidesz mint legnagyobb kormánypárt készített, de én ön nek is fel tudom azt ajánlani, amit már a délután folyamán Mádai Péternek megtettem. A Fidesz valóban olyan vitairatot szeretne, amelyről minden magyar állampolgár elmondhatja a véleményét, amelyet egy szélesebb társadalmi vitára kíván bocsátani, úgyhogy t isztelt képviselő úr, ehhez még ön is elküldheti a véleményét. Az sem fog zavarni bennünket, ha ezt egy SZDSZes vagy akár országgyűlési képviselős fejlécen teszi meg. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban. - Horn Gábor: Gratulálunk!) ELNÖK (dr. Áder Já nos) : Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Budapesten minden tény afelé mutat, hogy a vá rosfejlesztés nem a város érdeke, nem a lakók érdeke, hanem Ady szavaival élve, a "legfőbb urunk, a Pénz" mozgatja. Csak így magyarázható, de így valóban magyarázható, hogy az önkormányzatok gyakorta átminősítenek zöld területet építési területté. Ezen átm inősített területek között a közvetlen pénzszerzésnek áldozatul esett parkok, parkrészletek is találhatók. Angyalföldön, ahol a fa nagy érték, egész parkrészletet számoltak fel építés céljára. A Népliget egykor füvesfás területén ma aszfalt borítású, körf orgalomra emlékeztető teret hoztak létre. A Déli pályaudvar mellett épülő újabb vasbetontömb, azaz irodaház a Krisztina körút füvesfás részeit tette tönkre, többek között a bevásárolók autóinak parkoltatása céljából. A lágymányosi két és fél hektáros park nak a felét tüntették el, hogy oda irodaházat építsenek. A Boráros térről eltakarították a pavilondzsungelt, helyükre nem került semmi, jóllehet a tér melletti parkosított terület meghosszabbítható lett volna. Összegezve: fogynak a fák, összemennek, zsugor odnak, fogynak a parkok. Reménykeltő, hogy az Erzsébet téren parkokat szándékoznak létesíteni, azonban ha el is készül, ez egyszerűen területi korlátai miatt nem pótolhatja a tönkretetteket. Lassan már csak a "park" szó marad meg. Beszélünk ipari parkról, járműparkról, és ami most minket leginkább érdekel, lakóparkról. Ez nálunk viszonylag új fogalom. Eredeti jelentése szerint külvilágtól elzárt térben, egyedi módon tervezett házak együttesét jelenti, ahol minden házhoz kert és parkoló tartozik, pihenésre é s sportolásra alkalmas belső terekkel, a kényelem és a külvilágtól való elzártság biztonságával. A Budapesten épített lakóparkok közül csak néhány felel meg ezeknek a feltételeknek, ezért nem egyszer a lakópark helyett a lakókert megnevezést használják. Te rmészetesen ezek a bárhogyan nevezett lakóterek rendkívül drágák, elzártságuk idegen a magyar életmódtól, és ha a Rózsadombon birtokolt lakás már rangot jelent, akkor mit jelenthet a Rózsadomb lakóparkja. Nemcsak a terület egységének feldarabolását jelenti , hanem teljesen nyilvánvalóvá teszi a társadalom megosztottságát, nem is beszélve arról az egészségtelen szociális hatásról, amit az vált ki, hogy ezeket a súlyos anyagi feltételeket kívánó lakóparkoknak nagy részét külföldiek birtokolják. Így a zártság i s fokozottabb, ellenérzést vált ki.
