Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
30 foglalkozunk azzal, hogy mi van a kayaibrahimokkal, mi van a josziptotokkal, m i van a vargatamásokkal, mi van a Postabankkal, mi van az autópálya körüli tendereztetéssel! Nem! Foglalkozunk azzal, hogy van egy miniszterünk, aki időnként talán nem a legmegfelelőbb és leghozzáértőbb dolgokat műveli, de aztán elmondja a miniszterelnök ú r, hogy nem tragikus a helyzet. Ami igaz, valóban nem - ő találkozott már boldog gazdákkal is. Én is. Olyan boldog gazdákkal, akik itt ülnek a parlamenti padsorokban, és boldog gazdák, mert bizony akkor is támogatáshoz jutnak, ha kétharmadának esetlegesen ez már nem juttatik, már az egyszerű pórnép közül - ők boldog gazdák. Valóban élvezik is ezt a helyzetet, és talán kicsit vissza is élnek vele. Én szeretném, ha több boldog gazda lenne. Mondjuk, annyi boldog gazda lenne, amennyi pályázati kiírásra beérkező igény van. Akkor azt mondanám, hogy valahol rendben van ez a dolog. De nem ezt látjuk, nem ezt tapasztaljuk! Mindig érdekes, hogy egyes területeken a térségmenedzserekkel, a falugazdászok kijelölésével kapcsolatosan felröppennek olyan hírek, amelyeket a k ormánypártiak annyira nem is cáfolnak. Klientúraépítés? Persze, a hozzánk közel állókat rakjuk beosztásba! (16.10) Amikor arról beszélünk, kérem szépen, hogy az agrártámogatásokat elbíráló bizottságokban kötelező erővel ott vannak az illetékes megyei kisga zda vezetők! Hivatalosan vannak ott, nem bújtatva, és ők mondják meg, hogy kik kaphatnak a támogatásból. Le van ez a játék osztva! Megvan a kisgazda játéktér, és megvan a Fideszjátéktér. A vidékfejlesztési pénzeket a Fidesz játékterén osztják, az agrárpén zeket pedig - már amíg van belőle - a kisgazda közeli köröknek juttatják, nem is titkoltan. S amikor azt mondjuk, hogy az eredmények jók vagy rosszak az ágazatban, akkor olvassuk már el azt a jelentést, amelyet maga a minisztérium tett az elmúlt év decembe rében a tisztelt képviselők asztalára, s amely jelentés úgy fogalmaz, hogy az exporttermelésünk egyharmaddal esett vissza! Ez pénzügyileg azt jelenti, hogy 1 milliárd dollárral kevesebb lett az agrárexportunk, mint korábban volt; 10 százalékkal csökkent az állatállomány; ennek az ágazatnak a jövedelemtermelő képessége közel 40 százalékkal csökkent. Nem tudom, hogy akkor miről beszélünk?! Nem tudom, mi az a hozsannázás, amire azt lehet mondani, hogy igen, már elértük a Kánaánt, és menetelünk a reményteli, sz ebb jövő felé? Az ember valóban úgy gondolja, hogy egyszer csak megjött valakinek az esze, valamit tett és pezsgőt bont. S lám, mit tapasztal a pezsgőbontás után: nem nagyon reménykedhet - ha a hírek igazak, hogy ki is veszi át a továbbiakban az irányítást , és milyen úton fog menni. Azt gondolom, a hatpárti tárgyalásokra igazán szükség van, ahogy azt a miniszterelnök úr említette. Az SZDSZ megírta ezt a levelet a miniszterelnök úrnak. Várjuk azt a kezdeményezést, ami úgy szól - az ő földtörvénye után szó sz erinti megfogalmazással , hogy a legfontosabb kérdés a föld ügye? Igen! Kié legyen a föld? A helyben lakó, főhivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó családoké. Ezt mondja most a miniszterelnök úr, szó szerint ugyanúgy, mint ahogy azt tettük mi 1999 febr uárjában. Sajnálattal vettük, hogy ez az Országgyűlés azt a törvényt bizony még csak a napirendjére sem tűzte, nem volt hajlandó tárgyalni róla. Most van egy ilyen fogadókészség a miniszterelnök részéről - akkor uccu neki, kezdjük el, barátaim! Köszönöm sz épen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Hende Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztel t Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ártó szellemeket minden lehető alkalommal ki kell űzni, és nem szabad engedni, hogy ezek az ártó szellemek megzavarják a gondolkodásunkat.
