Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 8 (205. szám) - Molnár László (független) - a honvédelmi miniszterhez - "Egy ötvenéves adósság rendezése érdekében" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - MOLNÁR LÁSZLÓ (független):
2854 ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Hende Csaba államtitkár úr válaszol. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr felszólalása szerte a világban nagyon sok helyütt, nagyon hosszú ideje aktuális - és félek, hogy még sokáig aktuálisnak minősülő - témát feszeget, jelesül a bírói ítélkezés időszerű ségét. Hiszen ez sok esztendeje, évtizedek, sőt évszázadok óta bizony a világ minden pontján problémát szokott jelenteni. Az Igazságügyi Minisztérium, mint a jogalkotás egyik központi szereplője, ebben a kormányzati ciklusban számtalan olyan kezdeményezést tett, amelyek kivétel nélkül az eljárások felgyorsítását célozták. A képviselő úrnak nem kell ezeket felsorolnom, és ez végül is nem a dicsekvés helye. Abban a tekintetben, hogy a soronkívüliség, mint részben a törvény által kötelezően alkalmazandó eljárá si szabály, részben pedig mint kérelemre elrendelhető eljárási metódus, mit is jelent, mit is tartalmaz, e tekintetben a jogalkalmazók körében van bizonyos bizonytalanság. Éppen ezért a magam részéről azt a nézetet osztom, amit egyébként Dávid Ibolya igazs ágügyminiszter asszony épp a múlt hónapban írt meg önnek egy levélben, hogy tudniillik e tárgykör kapcsán szükséges lesz felülvizsgálni a soronkívüliség szabályait. A közeljövőben meg kell vizsgálni egy olyan jogi norma megalkotásának a szükségességét, am ely részletesen meghatározza a soronkívüliség tartalmát, az annak alapján foganatosítandó intézkedéseket. Szükség esetén az eljárásjogi törvények módosítása is indokolt lehet, amelyeknél konkrétan, rövidebb eljárási határidőket kell erre az esetre előírni, hogy ne lehessen többé vita arról, mit is kell cselekednie egy adott bírónak a soronkívüliség elrendelése esetén. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Molnár László (független) - a honvédelmi miniszterh ez - "Egy ötvenéves adósság rendezése érdekében" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Molnár László, független képviselő, kérdést kíván feltenni a honvédelmi miniszternek: "Egy ötvenéves adósság rendezése érdekében" címmel. Molnár László képviselő urat illeti a szó. MOLNÁR LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! 1951 és '56 között több ezer sorköteles magyar fiatalt minősítettek politikailag megbízhatatlanná. Ezeket a "C" honvédeket rongyok ba öltöztetve, silány ellátás mellett kemény, napi 12 órás munkára kényszerítették éveken át. Mindezért havi 60 forint zsoldot kaptak, természetesen levonva belőle a békekölcsönt. Ugyanakkor a munkájuk ellenértékeként számfejtett munkabéreket az akkori hon védelmi minisztérium tette zsebre, milliós nagyságrendekben. Sőt, 1953ban már a tervekben is előirányozták a "C" honvédek munkabérét mint bevételt. Az általuk rabszolgamunkával megépített létesítményeket, laktanyákat, a taszári és sármelléki repülőtereket ma is használják. Az ily módon behívottakkal való bánásmód és foglalkoztatás törvénytelenségét már 1956. október 14én megállapította az Országgyűlés honvédelmi bizottsága. A hasonló sorsban részesült, katonai behívóval kényszermunkára hurcoltak kárpótlás át, az elmaradt munkabérük életjáradékként történő megváltását a többi keleteurópai volt szocialista ország - még a Meciarkormány is - rendezte. Havi juttatásban részesítik az egykori kényszermunkásokat, sőt többfajta szociális és egyéb kedvezményekben r észesítik őket. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdésemmel az ön és munkatársai figyelmét kívántam felhívni arra, hogy az elmaradt törődés, kárpótlás majdnem 60 ezer családot érint közvetlenül, és az érintettek már
