Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 8 (205. szám) - Hegyi Gyula (MSZP) - a külügyminiszterhez - "Mit remélhetnek a moldvai csángók a gyakorlatban a magyar kormánytól?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
2847 Hegyi Gyula (MSZP) - a külügyminiszterhez - "Mit remélhetnek a moldvai csángók a gyakorlatban a magyar kormánytól?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Hegyi Gyula képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek: "Mit remélhetnek a moldvai csángók a gyakorlatban a magyar kormánytól?" címmel. Hegyi Gyula képviselő urat illeti a szó. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Azt kér em, hogy aki elhagyja az üléstermet, gyorsan és hangtalanul tegye meg, és szeretném figyelmeztetni a kérdezőket, hogy megváltoztak a játékszabályok, két perc a kérdés, két perc a válasz, tehát más játékszabályok szerint zajlanak a kérdések, mint az eddigi interpellációk. Hegyi Gyula képviselő urat illeti a szó. HEGYI GYULA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Két héttel ezelőtt az Európa Tanács kulturális bizottsága ajánlást fogadott el a moldvai csángók kulturális jogainak biztosításáról. El őször fordult elő, azt hiszem, a nemzetközi életben, hogy a moldvai csángók neve, létezése és jogai egy nemzetközi dokumentumban rögzítésre kerültek. Örülök annak, hogy a Strasbourgba delegált szocialista küldöttségnek és más pártok képviselőinek is pártkü lönbség nélkül részük volt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, és abban is reménykedem, hogy ez a nemzetközi dokumentum valóban előmozdítja azt, hogy a moldvai csángók használhassák magyar anyanyelvüket iskolában, istentiszteleteken, közigazgatásban. Ezz el kapcsolatban szeretném föltenni a kérdést államtitkár úrnak, hogy a magyar kormány milyen gyakorlati segítséget kíván nyújtani a moldvai csángók kulturális jogainak biztosítására, és azt is szeretném kérdezni... - minden törvénynek a próbája, hogy a val óságba hogyan ültetik át. A státustörvényt a szocialista frakció elvileg támogatja, jó alkalom azonban megkérdezni, tisztelt államtitkár úr azt, hogy például a moldvai csángók helyzetét, azt, hogy saját szülőföldjükön megmaradva anyanyelvüket használják, a sokat emlegetett státustörvény milyen módon segíti. Tehát a magyar kormány, túl azon nyilván, hogy örül ennek a strasbourgi sikernek, milyen gyakorlati lépésekkel tudja támogatni a moldvai csángók sok évtizedes harcát? - amely talán egy kicsit nagyobb esé lyt hordoz magában, több reményt, hogy anyanyelvük használható legyen úgy az iskolában, mind az egyházban, mind a közigazgatásban. Várom válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az elhangzott kérdésre Németh Zsolt ál lamtitkár úr válaszol. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék gratulálni önöknek, szeretnék gratulálni az Európa Tanács kulturális bizottságának, hogy a moldvai csángó magyarságról egy történelmi d okumentum születhetett meg, hogy egy ajánlást fogadott el az Európa Tanács kulturális bizottsága erről a nagyon nehéz helyzetű, hányatott sorsú, mégis rendkívül érdekes és megőrzésre érdemes etnikai csoportról. Domokos Pál Pétert, a csángóság legnagyobb tu dósát és apostolát hadd idézzem: "Egyértelműen bizonyítottnak tekinthető: a csángók nyelve része, egy sajátosan értékes, archaikus nyelvjárása a magyar nemzeti nyelvnek, kultúrájuk pedig európai értelemben is egyedi értéket hordoz." Domokos Pál Péternek ez zel a megállapításával, hál' istennek úgy tűnik, immáron nem csupán a Kárpátmedencei magyarság, hanem az Európa Tanács is azonosul akkor, amikor ez a szervezet a 2001. évet az európai nyelvek évének nevezte el, és meghirdette a nyelvi változatosság dicsér etére
