Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 8 (205. szám) - Czoma Kálmán (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Mire számíthatnak az 1959-60-as évek kolhozosításának nagy vesztesei?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
2821 Ez a jelenlegi helyzet hasonlít az 1990es évek elejére, amikor a Független Kisgazdapárt programjában szerepelt a reprivatizáció, helyette jött a licittörvény, melynek ma is érezzük káros hatását, me rt még mindig nem rendeződtek a földtulajdonok. A jogos tulajdonosok helyett a dézsmálók kezébe került a földterület nagy része. Kérem miniszter urat, adjon tájékoztatást arról, hogy mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a szövetkezeti üzletrésztulajdonosok megkapják jogos tulajdonukat. Kérem miniszter urat, válaszoljon kérdésemre. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr válaszol. Megadom a szót. (14.50) DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr felveti, hogy bár az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt és annak végrehajtási rendeletét, a kormány nem engedheti meg, hogy azok az emberek kisemmizettek legyenek, akiket megfosztottak egykori vagyonuktól. Ezzel összefüggésben a képviselő úr megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartva tájé koztatást kér arról, hogy mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a szövetkezeti üzletrésztulajdonosok megkapják jogos tulajdonukat. A képviselő úr felvetésével kapcsolatban megemlítem, hogy a kormány már 2001. április 10i ülésén úgy foglalt állá st, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló 2000. évi CXLIV. törvény Alkotmánybíróság által történő megsemmisítése esetén olyan intézkedést hoz, amelynek révén a külső üzletrésztulajdonosok még ebben az évben hozzájutnak üzletrészeik ellenért ékéhez. Ennek egyik lehetséges módja az, ha az állam normatív szabályozás helyett piaci eszközöket vesz igénybe, és a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrésztulajdonosaitól megvásárolja az üzletrészeket. Ezzel elkerülhető, hogy jogszabály tegyen megkü lönböztetést az üzletrésztulajdonosok között, ugyanakkor az állam mint a gazdasági élet szereplője, gazdaságpolitikai szempontok mérlegelése alapján eldöntheti, hogy milyen tulajdonosi körtől kíván üzletrészt vásárolni. A 2001. április 10i kormánydöntés végrehajtása érdekében az érintett kormányzati szervek a szükséges munkálatokat megkezdték, és jelenleg folyamatban van az állami üzletrészvásárlással történő rendezés feltételeinek kimunkálása. A megfelelő megoldás kimunkálása érdekében az alábbi kérdéskö rökben folynak vizsgálatok, előkészületek és intézkedések: az üzletrésztulajdonosok körének, az üzletrész értékének rögzítése. E témakörben felvetődött, hogy a külső üzletrésztulajdonosokon túl a nyugdíjas szövetkezeti tagok üzletrészeit is vásárolja fel az állam. Továbbra sem látszik indokoltnak, hogy olyan személyektől megvásárolják az üzletrészt, aki ahhoz vásárlás útján jutott, mivel az ilyen szerződés indoka valamilyen spekulációs cél volt. Az üzletrészek vételáraként továbbra is az 1992es névérték látszik indokoltnak. Az üzletrészvásárlás intézményi feltételeinek tárgyában a kormány 2001. május 3án döntött, az ÁPV Rt. és az MFB Rt. mint kizárólagos állami tulajdonban lévő és az állami vagyont kezelő gazdálkodó szervezet útján vásárolja fel, a kormá nyhatározatban meghatározott feltételekhez kötve a szövetkezeti üzletrészeket. Az üzletrészvásárlás pénzügyi fedezetét a Magyar Fejlesztési Bank Rt. révén teremti meg a kormányzat. A kifizetés, mint a fentiekben már említettem, ez év végéig megtörténik. Az eljárási rend kialakítása az FVM feladata, mely szerint az üzletrészvásárlás a továbbiakban is a földművelésügyi hivatalok közreműködésével bonyolódna le, megfelelő megbízási szerződés keretei között. (Zaj.)
