Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részlet... - NIKOLITS ISTVÁN (MSZP):
2712 Mivel állunk itt szemben? Azzal, tisztelt képviselőtársaim, hogy csak akkor lehet kimondani valakire megbízhatóan, hitelt érdemlően ma, hogy v alamikor a kilencvenes éveket megelőzően hálózati személy, azaz ügynök volt, ha ezek a kritériumok valamilyen variációban fennállnak. Minimum kettőnek meg kell lenni - nézzük az első sort! : aláírtáke a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkoza tot, ehhez hozzá kell tenni, hogy és adtake jelentést; illetve kaptake a szervezetektől prémiumot, kedvezményt és aláírtake. Tehát mindig meg kell lenni kettőnek, vagy a kettő közül valamelyiknek meg kell lenni, és meg kell találni hozzá az általuk adot t jelentéseket - megint csak kettő. Ezt mi akkor úgy neveztük, amikor ennek a törvénynek a módosítását készítettük, hogy ez az úgynevezett kapcsoló elv. Miért volt erre szükség? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a rendszerváltozás időszakában sajnálat os módon - hozzá kell tenni - oly mértékben sérültek a nyilvántartások, zömében eltűntek belőle papírok, de azt is feltételezik egyesek, hogy ki is egészültek bizonyos dokumentumokkal bizonyos irattárak. Akár így volt, akár úgy, megbízhatatlan az iratállom ány akkor, ha egy személyre egy kritérium alapján kívánjuk azt mondani, hogy ügynök volt. Hozzá kell tennem természetesen, hogy bár sok év telt már el a rendszerváltozás óta, és valószínűleg már nem igazán hozza lázba a magyar társadalmat ez a kérdés, mégi scsak szükségesnek tartom, hogy bizonyos keretek között ez a tevékenység lebonyolításra kerüljön. A keretekben megint vitatkozom a kormánnyal, és e tekintetben az Alkotmánybírósághoz egy beadvánnyal is fordultam, nem igazán tudom elfogadni azt ugyanis, hog y nem egyenlő mércével jelöljük ki az átvilágítandók körét, de ez egy másik kérdés. Én tehát magával a törvény kuszaságával vitatkozom most, és nem a törvény szellemiségével, amellyel természetesen - bár még egyszer mondom, rég el kellett volna felejtenünk az egész kérdést - mégiscsak egyetértek. Visszatérve a tényre: ha a felszólalásom elején elmondottakat, a módosításra vonatkozó mondókámat összevetjük azzal, amit most mondtam el, akkor mindenki számára ki fog derülni, hogy ugyanazon törvényben kétféle mó don lehet kimondani azt, hogy ki volt hálózati személy. Ki lehet mondani az 1. § b) pontja alapján az alaptörvény, a '94. évi XXIII. törvény szerint, és ki lehet mondani a módosítás 1. § (1) bekezdésének 5. pontja szerint, ahol azt mondja, hogy "Hálózati s zemély az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek számára a megfigyelt személyről jelentést adott." Az előző, ami az alaptörvényben kifejtésre került, egy korrekt szabályozás, biztonsági elemekkel, mert valljuk be, ha e tekintetben egy tévedést elkövetünk, egy embert egzisztenciális hullává lehet minősíteni, és nem igazán jó, ha ez a törvényalkotók lelkén szárad. Míg a másik, a módosítás szerinti hálózati személy kritériummegállapítása pusztán attól függ, hogy adotte jelentést vagy nem. Ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy milyen mechanizmusban kellett akkoriban a hálózati személynek jelentést adni, akkor nem egészen biztos az, hogy az a jelentés az írójára egzakt módon ráhúzható. Magyarul ebből azt akarom kihozni, hogy ilyen jelentést a mai technikai feltételek mellett igen könnyen lehet készíteni. Éppen ezért szükséges a '94es törvényben foglalt eljárás, ami egyébként nem a '94es törvény, hanem a '96os módosítása, de ezzel együtt az alaptörvényben ma hatályos kritériumrendszer életben tartása. Ez tehát egy olyan állapotot eredményez véleményem szerint, ami egyrészt egy törvényen belül lehetetlen helyzet, mert ellentmondó szabályozások, másrészt nem igazán tisztességes azzal a vizsgálati körrel kapcsolatban, amelyre ez a törvény vonatko zik. Ehhez, hogy miért nem tisztességes, talán célszerű elővenni a törvényhez fűzött részletes indoklást. A részletes indoklás az 1. §ban a következőt mondja: "A javasolt Etv. értelmező rendelkezéseit egészíti ki az 1. §. Megteremti az iratokban személyek et megillető jogok közötti differenciálás alapjait, amikor bevezeti a megfigyelt személy, a hivatásos alkalmazott és a hálózati személy, továbbá a harmadik személy fogalmát. Ehhez kapcsolódó fontos rendelkezés, hogy az érintett minőségét minden adatnál kül ön meg kell vizsgálni. (A hálózati személy minőség nem zárja ki azt, hogy az érintett egyben megfigyelt személy is volt.)"
