Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A társadalmi szervezetek 2001. évi költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HALÁSZ JÁNOS, a társadalmi szervezetek bizottságának alelnöke:
2709 Igen, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sok minden elhangzott, ha megengedik, igyekszem röviden, de reagálni ezekre. Nyilván a bizottsági munkamegosztás is magyarázza azt, h ogy miért a kormánypárti alelnök beszél erről a dologról, illetve a munkában való egyéb - elnöki - akadályoztatás is, ahogy ezt - és ezt köszönöm - az elnök úr is jelezte. Felvetődött, hogy miért kapnak olyan szervezetek is támogatást, amelyek úgymond csak néhány hónapja léteznek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez egyáltalán nem jellemző, a több mint 1600 kedvezményezett szervezet csekély része, elenyésző része, néhány ilyen szervezet van ebben a támogatási listában, amely olyan, hogy a pályázat beadásához képest néhány hónappal előtte vették őket nyilvántartásba. De ne vitassuk el azt, hogy vannak olyan közösségek Magyarországon, amelyek lehet, hogy már évek óta működnek öntevékeny szervezetként, de bíróság által nem bejegyezve, aztán egy idő utá n elérték azt a fejlődési szakaszt, hogy nyilvántartásba vetetik magukat, és akkor tudnak itt pályázni. Azt gondolom, nem lenne helyes, ha az ilyen normális fejlődési íven átmenő közösségeket kizárnánk ebből a pályázatból. Jóe az, hogy nemcsak az országos szervezetek, hanem - itt most úgy szólt a kiírás - legalább egy megyére kiterjedően tevékenységet végző szervezetek kaphatnak támogatást? Ezt már korábban is érintettem. Azt gondolom, ez helyénvaló. Hallottunk itt példákat, adott szervezetek nevét is, oly at is, hogy egy szervezetnek a budapesti központja nem, a vidéki szervezetei kaptak támogatást. Azt gondolom, ez ráirányíthatja a figyelmet egy olyan dologra, amit nem biztos, hogy önök tudnak, hiszen erről nem szoktunk itt erről beszélni, de míg például 1 998ban, az előző ciklus utolsó évében - az akkori elosztás egyébként, az idő rövidsége miatt, szinte pontosan megegyezett a '97es elosztással - az összes kedvezményezett szervezet körülbelül 80 százaléka volt budapesti, 20 százaléka pedig nem budapesti s zékhelyű. Ez azért egy furcsa adat, és szerintem nem volt ez helyes, mert kisugárzással működő civil szervezetek nem csak Budapesten létezhetnek. '99ben a kedvezményezetteknek már a 60 százaléka volt budapesti, 2000ben körülbelül 50 százaléka, és most is az előző évihez hasonló az arány. Azt gondolom, ez helyes, egy Budapest központú országban nyilvánvaló, hogy mindig is a budapesti központú szervezetek, és az országos szervezeteknél - mert azért nagyon sok országos szervezet kapott állami támogatást - je llemző a Budapestközpontúság, most is az összes támogatottnak körülbelül a fele budapesti volt, de azt gondolom, ez egy jó lépés és egy jó változás volt az elmúlt évek alatt, és azt hiszem, ebben a tekintetben elértük a megfelelő arányt. Mint ahogy abban a tekintetben is fontos változás történt, hogy ne legyen túl sok nagyon támogatott szervezet. Az 12 millió feletti támogatások igen, úgy és olyan nagy arányban csökkentek, ahogy azt itt hallhattuk, és most már sokkal inkább jellemző volt, hogy 1 millió fo rint alatt kapnak támogatást a szervezetek. Ennek az egyik fő oka az, hogy a szervezetek nem csak ebből a pályázati alapból kaphatnak támogatást, és nincsenek kizárva más, minisztériumi pályázatokból. Azt gondoljuk, fontos, hogy minél több szervezetnek adj unk lehetőséget arra, hogy működjön, figyelembe véve azt is, hogy ne aprózzuk el ezt az összeget. Egyébként a bizottságban bár kimondatlanul, de a Lezsák képviselő úr által is említett és általa nagyon jól látott kérdésben volt egy kimondott limit: a 100 e zer forint. Ez végül 90 ezer forinttá vált amiatt, hogy máshogy nem tudtunk a 348,1 millió forintos kereten belül maradni. (23.10) Az a néhány és tényleg csak néhány 50 ezer forintos nagyságban támogatott szervezet nem kért csak 506080 ezer forintot, ann ak az az oka. Egyébként erre igyekeztünk figyelni, nyilván ez egy olyan szempont, amit lehetőleg ezután is és talán még nagyobb figyelemmel kell alkalmaznunk. Mint ahogy az esélykülönbség, az albizottság közötti esélykülönbség is, azt hiszem, egy fontos el em, amellyel küzdöttünk és küzdünk most is. Talán ezt igyekszik egy kicsit feloldani az, hogy a pályázók létszáma alapján határozzuk meg az albizottságok, a témákra rendelkezésre álló kereteket. Nem mondom, hogy ez a legigazságosabb, de talán az esélyek ka pcsán ez egyfajta kiegyenlítődés. Ha