Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A hazai gyakorló- és lőterek külföldiek által, térítés ellenében történő igénybevételéről szóló 60/1997. (VI.4.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
2672 Ezek után kérdezni szeretném: vajon miért fogják fizetni a 15 százalék kártérítést az önkormányzatoknak? A tönkretett utakért vagy a repülőgépek zajártalmainak kompenzálásáért? Vagy az emberek fizikai és lelki nyugalmának és biztonságának elvesztés éért? Nem tudjuk. Azt viszont határozottan merjük állítani, hogy az 1956tól 1990ig tartó időszakban, amikor a magyar nép az idegen csapatok kiűzéséért küzdött, nem arról álmodott, hogy hazánk újra idegen csapatok gyakorlóterévé válik, melyeknek tevékenys égét még az általuk demokratikusan választott képviselők sem ellenőrizhetik. (20.00) A biztonság érzése pedig így végképp szertefoszlik, ezért álságos az önkormányzatok 15 százalékos érdekeltsége. Ezért a Magyar Igazság és Élet Pártja ezt a javaslatot nem fogja megszavazni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a MIÉPfrakció soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Szabó János miniszter úrnak. DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter : Tisztelt Kapronczi Képviselő Úr! Érdeklődés sel hallgattam az előadását, és engedje meg, hogy néhány kérdésére most válaszoljak, a későbbiekben majd részletesen is fogok válaszolni az ön által felvetett kérdésekre. Alapvető különbség a Varsói Szerződés és a NATO között, hogy akkor, amikor Magyarorsz ág aláírta a Varsói Szerződést, senkit nem kérdeztek meg; akkor, amikor a NATOba beléptünk, megkérdezték a magyar lakosságot, úgy tudom, hogy több mint 85 százaléka úgy szavazott, hogy igen. (Kapronczi Mihály: Azoknak, akik elmentek, de a fele vagy még ke vesebb ment el!) Itt tehát alapvető különbség van aközött, hogy önként vagy pedig rákényszerített esetről vane szó. Amikor mi beléptünk a NATOba, egy szövetségi rendszerbe léptünk be, és felsoroltam az expozémban, milyen előnyei vannak annak, ha mi a NAT Ocsapatokkal közösen gyakorlatozhatunk: olyan katonai, szakmai, gazdasági, pénzügyi, infrastrukturális szempontból is lényeges körülményekre hivatkoztam, amelyek lényegében előnyössé teszik ezt a vállalkozást - azért mondom, hogy vállalkozás, mert díjat k apunk érte. És nem olyan gyakoriak ezek, mint amilyen sötét képet festett ön erről az egészről. A Ferihegyi repülőtér közelében naponta nem tudom hány tucat gép száll fel meg le, de inkább amikor felmennek, akkor okoznak iszonyatos zajártalmat. Azt hiszem, ha ebben a térségben évente négy vagy öt alkalommal - mert nincs többről szó, mint évente négy vagy öt alkalomról - NATOcsapatokkal, illetve külföldi csapatokkal hadgyakorlatokat végzünk, az nem olyan nagy gyakoriságú, hogy emiatt félre kelljen verni a h arangokat. Azt hiszem, hogy az ott lévő települések polgármesterei elmondhatják, hogy a Varsói Szerződés idejében valóban iszonyatos zajártalmat és környezetszennyezést kellett elszenvedniük, de azóta, mióta szervezetten történik meg ez, más a helyzet. Tel jesen egyetértek azzal, hogy a lakosság, az ott élő állampolgárok helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és ez a legfontosabb, hogy az állampolgárok ne érezzék úgy, hogy veszélyeztetve vannak, ne érezzék úgy, hogy környezetvédelmi szempontból hát rányos helyzetbe kerülhetnek. Hivatkoznék arra is, amit ön a vesebeteg katonákkal kapcsolatban mondott - aztán majd a többire a későbbiekben fogok részletesen reflektálni , és elmondanám önnek azt, hogy ilyen szindróma nincs. Svéd László orvos vezérőrnagy jelentéséből idéznék: "Az elvégzett vizsgálatok eredményeiből megállapíthatjuk, hogy a Balkánon szolgálatot teljesítő állomány kiemelt betegségcsoportoknál talált mutatói a hazai szolgálatot teljesítőkéhez viszonyítva 24, az országos adatokhoz viszonyít va pedig 37szer alacsonyabb előfordulási gyakoriságot mutatnak."
