Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
267 vagy rendszeresen túlmunkát kell ellátnia. Ezért megismétlem azon álláspontomat, hogy a kötelező heti negyvenórás munkaidőbeosztást az érintett települések képviselőtestületeire kellene bízni. A fentieken túlmenően a z új rendelkezés a Magyar Demokrata Fórum megítélése szerint jogszabálysértő is, ellentétes az önkormányzati törvénnyel, mely szerint az önkormányzat maga határozza meg szervezetének és működésének rendjét. A köztisztviselői törvény módosításának egyik leg vitatottabb pontja a vagyonnyilatkozat kérdése. Az teljesen természetes, hogy a Magyar Demokrata Fórum is a tiszta közigazgatást pártolja, és harcol a korrupció ellen, hiszen pont az MDF által vezetett tárca nyújtotta be a korrupcióellenes törvénycsomagot. De a vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan már az ombudsman véleménye is ismertté vált, melyet komolyan meg kell fontolni. Szükséges, hogy a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályozást pontosítsuk, korrigáljuk, jelenlegi formájában nem tartjuk elfogadhatónak. Meg kell jegyezni, hogy a köztisztviselő vagyongyarapodásának ellenőrizhetősége leginkább a központi államigazgatási szervek problémája lehet, hiszen e körben nincs közvetlen kontroll. (12.10) Nem igaz ez döntő hányadban az önkormányzati köztisztviselőkre . Az önkormányzatok a településen közvetlen társadalmi kontroll alatt élnek és dolgoznak. A polgármesteri hivatalok köztisztviselőinek vagyoni helyzetét a települések lakossága többségében közelről ismeri. Hogy a falu jegyzője miből vett házat vagy autót, netán csak egy új ruhát, azt a falu sokkal jobban tudja és ellenőrzi, mint a fővárosi központi hivatal. A köztisztviselők kinevezéséhez megköveteli a törvény a vagyonnyilatkozat tételét, de azt is, hogy az említett hozzátartozók is hozzájáruljanak a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez. Mindez oda is vezethet, hogy akár egy családi perpatvar miatt a hozzátartozó visszavonja a hozzájáruló nyilatkozatát, amelynek következménye a javaslat szerint, hogy a köztisztviselő a törvény erejénél fogva állását elveszíti. Javaslom, hogy a módosító indítványokkal próbáljuk a közérdek és a személyiségi jogok kölcsönös sérelme nélkül megoldani a kérdést. A másik fontos kérdés, amelyről kiemelten szólni kell, a törvényjavaslatnak az önkormányzatok mozgásterét beszűkí tő rendelkezései. Tisztelt Ház! Az önkormányzati igazgatásnak is van szakmai elitje. Az önkormányzati igazgatásnak is korszerű, sokoldalú szakismerettel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ma már az önkormányzati igazgatás nem kizárólag jogalkalmazói ig azgatás, amely rutinszerűen államigazgatási aprócseprő ügyekkel foglalkozik. A települési önkormányzatok nyújtják a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló közszolgáltatások döntő részét, vagy valamilyen módon részt vállalnak bennük. Ugyanakkor a helyi társadalmak eltérő szükségletei, igényei miatt a feladatvállalás szintje és mértéke eltérhet egymástól. Ebből következik, hogy az önkormányzati igazgatás személyi állományának összetétele, a velük szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmé nyek is eltérőek lehetnek. Szükséges tehát, hogy az önkormányzatok maguk dönthessék el, hogy a köztisztviselőik javadalmazása, juttatásai a sajátságoknak megfelelően alakuljanak. Sérti az önkormányzatiság elvét, ha megtiltjuk az állami illetményalaptól poz itív irányba való eltérést. Ha az önkormányzat saját forrásai terhére tud többet adni saját köztisztviselőinek a többletteljesítmény elismerésére, miért ne tehetné? A teljesítmény, a minőségi munkavégzés, a közvetlen felelősség, a kreativitás, az innovatív gondolkodás az önkormányzatoknál esetenként sokkal életszerűbb napi követelmény, mint a közigazgatás néhány más típusú szervezeténél. Egyetértek azzal a miniszter úr expozéjában jelzett gondolattal, hogy az önhibájukon kívül hátrányos települések esetében többszörösen magasabb vagy jóval magasabb illetmény alapján határozzák meg a köztisztviselők bérezését több helyen, de azért gondolkodjunk el azon is, hogy van olyan, önhibáján kívül hátrányos település, amelyik nem azért önhibáján kívül hátrányos, mert n em jól dolgoznak, hanem azért, mert a finanszírozási rendszer olyan, amilyen. Vagy például egy
