Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZŰRÖS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2642 cigány, szlovák és egyéb származású katonát, ebben legalábbis hiba van, és ezen mindenképp módosít ani kellene. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szűrös Mátyás úr, az MSZP képviselője. DR. SZŰRÖS MÁTYÁS (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Én azt hiszem, hogy helyes ez az előterj esztés szellemiségében és alapjaiban. Két részből áll: a magyar hősök emlékének megörökítése, illetve az emléknap létesítése. Tisztelt Országgyűlés! Én azt hiszem, hogy ami az elsőt illeti: ideje, hogy mi megfelelő, méltóságteljes helyzetet alakítsunk ki a Hősök terén a székesfővárosban. Azt hiszem, hogy ez a kiindulópont. És hogy ott milyen formában örökítjük meg, az már a művészek kérdése meg az illetékesek dolga. De az biztos, hogy a Hősök terén a mostani állapot fenntarthatatlan. Ha mi méltóképpen akaru nk emlékezni a hősökre, akkor itt méltóságteljes helyzetet kell teremteni. Mint ahogy '89ben egyetértettem Mécs Imrével, most is egyetértek: az emlékezés elsősorban a mának és a jövőnek szól, nekünk és a magyar ifjúságnak. Azt hiszem, hogy ennek megfelelő en kell az emléknapot megválasztani. Azt hiszem, államtitkár úr, el lehet fogadni, hogy talán célszerű vagy érdemes újragondolni még egyszer az egészet, nem a törvény szövegét, hanem az egésznek a kivitelezését, hogy hogyan történjék. Én ezzel kapcsolatban nem tudok konkrét javaslatot tenni, de azt hiszem, hogy a nap megválasztásában is körülbelül azt kell követnünk, hogy méltóságteljes ünnep legyen, ha már csináljuk, és hogy ne fellengzős és valamiféle kitaláció legyen. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Szentgyörgyvölgyi Péter, a Független Kisgazdapárt képviselője - nincs a teremben. Lezsák Sándor úrnak adom meg a szót, az MDF képviselőjének. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Nyolcvannégy évvel ezelőtt, az első világháború vérzivatarában született meg az 1917. évi VIII. törvény. Az akkori Magyar Országgyűlés ebben a törvényben nyilvánította ki azt az óhaját, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tis zteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. Akkor határozták meg először az időpontot is, idézem: "A nemzet a jövő nemzedék okulására és hősi halottainak dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja." Fűződ ötte valamilyen indoklás vagy hagyományra történő utalás ehhez az időponthoz, május utolsó vasárnapjához? Az 1917. évi törvény indoklása nem utalt erre, de a magyar történelemben évszázadokon keresztül május 30án volt a Szent Jobb ünnepnapja. Ennek az el ső hivatalos állami ünnepnapnak a megünneplését 1222ben, az Aranybullában törvénybe is iktatták. Évszázadokon keresztül, a reformáció térhódítása után a hitfelekezetekhez való tartozástól függetlenül ünnepeltek és emlékeztek május végén elődeink, és valós zínűleg ennek az ünnepnapnak a hagyománya is hozzájárult a május végi időpont kijelöléséhez. Az 1924. évi XIV. törvény megerősítette a hét évvel korábbi törvényt, és kinyilvánította, hogy május utolsó vasárnapját - idézem - "mint a hősök emlékünnepét a mag yar nemzet mindenkor a hősi halottak számára szenteli". A törvény szellemében országszerte emlékoszlopokat, emléktáblákat állítottak az első világháború áldozatainak az emlékezetére. Később, egy 1942ben kelt kormányrendelet az első világháború halottainak emlékünnepét kiegészítette a második világháború
