Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HORVÁTH BÉLA (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ZUSCHLAG JÁNOS (MSZP):
2628 Engedjék meg, hogy felszólalásom legv égén néhány technikai szót szóljak a törvényjavaslatról, illetve a törvényjavaslatnak arról a pontjáról, amely a május utolsó vasárnapi időpontról szól. Azt gondolom, május utolsó vasárnapja már amúgy is hagyományosan a magyar hősök emléknapjává vált a ren dszerváltás óta, csak nem született róla törvény. Én magam számtalan újságcikket és újsághírt olvastam, és ezenkívül számtalan eseményen és rendezvényen vettem részt, ahol akár a doni katasztrófa áldozataira emlékeztek május utolsó vasárnapján, vagy más, a hazáért meghalt hősökre emlékeztek május utolsó vasárnapján úgy, hogy ennek nem volt törvényi alapja. Illetve a magyar jogalkotásban az 1924. évi XIV. törvénycikk már egyszer megemlítette ezt a napot, hiszen az első világháború hősi halottai emlékének meg ünnepléséről szóló törvénycikk május utolsó vasárnapját tette ennek az emléknapnak. Azt gondolom, ezt a hagyományt már csak azért is, hiszen ez a magyar közéletben törvény híján is jogfolytonos volt, érdemes és jó ötlet beépíteni, és ezt a hagyományt folyt atni. Mindezekre figyelemmel a frakció és a frakció tagjai egyébként be fognak nyújtani néhány pontosító, módosító javaslatot ehhez a törvényjavaslathoz, de azt gondolom, hogy ezek figyelembevételével a frakció a törvényjavaslatot a tisztelt Ház elé megvit atásra és elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra jelentkezett Horváth Béla úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. HORVÁTH BÉLA (FKGP) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Örömmel üdvözlöm Ughy Attila fideszes képviselőtársam beszédének azt a kitételét, hogy névtelen hősökről beszélt. A törvényjavaslat lényege valóban ez a kifejezés. Csak érdekességképpen elmondom - talán többen is tudják, talán vannak, akik n em tudják , hogy a kifejezés Kossuth Lajostól származik, aki 1868ban Vácott egy honvéd emlékmű felállítása kapcsán egy levélben használta először ezt a kifejezést, hogy névtelen hősök. De ennek a kifejezésnek is volt egy előző kossuthi megfelelője - névt elen félistenek , amikor a '48as szabadságharc ismeretlen hőseiről szólt, nevezetesen 1852ben Birminghamban, angol nyelvű beszédében számolt be a szabadságharc ismeretlen áldozatairól. Akkor ezt a kifejezést használta, hogy névtelen félistenek, amiből a ztán - mint említettem - később egy levél során névtelen hősök lettek. Örülök, hogy Ughy Attila is ezt a kifejezést használja, amely végül is az Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett törvényjavaslat alapját jelenti. Érdekességképpen mé g egyet hadd mondjak el a kétpercesben: külön örülök, hogy itt ül a teremben Szabó János honvédelmi miniszter úr is, hisz az 1924. évi XIV. törvényt a honvédelmi miniszter terjesztette be, most az igazságügyminiszter, de örülök, hogy a kormány képviselője jelen van, hisz mindketten érintettek. Ennyit szerettem volna két percben Ughy Attilához csatlakozva, kiegészítve elmondani. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.) (16.40) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Zuschlag János, az MSZP képviselőj e. Megadom a szót. ZUSCHLAG JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Egy nemzet életében az emlékezésnek nagyon fontos szerepe van, főleg egy olyan ország esetében, mint Magyarország, amely az elmúlt egy évezredben a történelem szá mtalan viharát érte meg, számtalanszor került olyan helyzetbe, amikor eleink súlyos vérveszteségeket szenvedtek, és gyakran olyan ügyekért küzdöttek és harcoltak,
