Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - UGHY ATTILA (Fidesz):
2626 magukba szívhatják azoknak a magyar hősöknek a tiszteletét, akik kardjukkal megszerezték, és ezerszáz éven át, vérük hullatása árán megtartották ezt a hazát nekü nk, mai magyaroknak. Mindezt megrendítő erővel fejezte ki egy beszédében Mindszenty József bíboros, aki nem karddal, de a kereszt erejével ugyancsak derekasan, hősként harcolt a magyar szabadságért. Így szólt a hercegprímás: "Az élők hazudnak, a holtak nem hazudnak. Amire intenek, rendületlenül követjük. Hűek leszünk hazánkhoz, az ősök hitéhez és erkölcséhez. Ez a mi erőnk, reményünk és vigasztalásunk." A kormány szilárd meggyőződése, hogy ezt az összefüggést az állam és a társadalom szervezetei, illetve ho nfitársaink közül mind többen felismerik, és élnek a naptári egybeesés adta lehetőséggel, vagyis az együttes ünnepléssel. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat nem feledkezik meg arról sem, hogy a magyar hősökről a honfoglalás millenniumán, 1896ban is méltóké ppen megemlékeztek, ezért fejet hajt a budapesti Hősök terén található millenniumi emlékmű állítói előtt. A javaslat figyelmet fordít arra, hogy a Hősök terének állapota összhangban legyen az emlékmű által kifejezett szellemiséggel és méltósággal. A Hősök tere nemcsak az idegenforgalom kitüntetett pontja, hanem diplomáciai események és állami megemlékezések színhelye is. Sokak véleménye az, hogy a tér mai állapota gyakorta nem méltó a hősök iránti tisztelet és kegyelet érzéséhez. A törvényjavaslat ezért a f ővárosi önkormányzatnak felhatalmazást ad a Hősök terére vonatkozó, a tér kiemelt műemléki minőségével, emlékhelyi jellegével összhangban álló közterülethasználati szabályozás megalkotására. Hangsúlyoznom kell, hogy ez a fővárosi szabályozás természetesen nem írhat elő a gyülekezési jog tekintetében korlátozást, ez ugyanis alkotmányellenes volna. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a magyar hősökről való megemlékezés olyan, a mának szóló, s nem a múltba meddőn révedő nemes cél, amely szükségessé tes zi a törvény megalkotását, és szervesen illeszkedik a millenniumi esztendő megemlékezéseinek sorába. Annak bizonyítására, hogy e törvényjavaslat valóban a mához és még inkább a magyar jövőhöz szól, ismét a költőhöz, ezúttal Illyés Gyulához fordulok: "Ne fe ledd a tért, ahol elestek ők, a földet se feledd. Bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfijai, az a föld szent ügy hős helye lett. Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had bár legutolsó hátvéde ledőlt, míg nem feleded, nem nyugszanak ők. Nem holt, nem let iport sereget emészt el ott vagy akárhol a sírhant. Új hont érlel a föld." Tisztelt Ház! Erősen remélem, hogy a törvény vitájában és elfogadásakor ugyanaz a nemzeti egység fog kifejezésre jutni, mint amelynek fényes megnyilvánulása volt a magyar zászló kit űzéséről szóló törvényjavaslat egyöntetű támogatása. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslatot vitassa meg, és fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz, az FKGP és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A bizottságok jelezték, hogy nem kívánnak előadót állítani, így most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti 1010 perces időkeretben. Először az írásban jelentkezőknek fogom majd megadni a szót. (16.30) Ismertetem az első három felszólaló személyét: Ughy Attila képviselő úré a szó elsőként, FideszMagyar Polgári Párt; őt követi majd Zuschlag János az MSZP részéről és Dögei Imre pedig a Kisgazdapártból. Ug hy Attila képviselő urat illeti a szó. UGHY ATTILA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Kedves Képviselőtársaim! Az 19982002es parlamenti ciklus második emléktörvényjavaslata fekszik most előttünk. Mindannyian tudjuk azt - azt gondo lom, ezekkel többékevésbé egyet is értünk , hogy a parlament a figyelmét elsősorban a
