Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2564 Az 50. és az 52. ajánlási pontban a határozathozatal kérdésében a legelső az, hogy mikor határozatképes. Tisztelettel kérem, hogy gondolják végig. Az van a javaslatban, hogy ha a tagok fele megjelenik, minősített többségnél a tagoknak 60 s zázaléka. Tessék feltételezni egy 20 fős testületet, ez jelen esetben azt jelenti, hogy a tagok egynegyede bármilyen döntést hozhat, tehát 5 fő az egész testületre vonatkozóan dönthet - minősített többség, amelybe az alapszabály és még néhány dolog tartozi k , ezt pedig megteheti 6 fő. Azt gondolom, hogy itt valami baki lehet. Nem hiszem azt, hogy az előterjesztőnek ez volt a javaslata. Ezért teszek kísérletet arra - és szeretném kétfelé venni a dolgot , hogy az egyik az, amikor kimondhatnánk, vagy mondja ki a törvényjavaslat, hogy a határozatképességhez legalább 50 százalék plusz 1 fő kell, a minősített többségnél pedig azt mondjuk, hogy az összes tagok 50 százaléka plusz legalább 1 fő egybehangzó szavazata szükséges. Ez jelen esetben azt jelenthetné, viss zamenve az előző példához, hogy például alapszabály esetében - ha 20 főt feltételezünk - legalább 11 jelenlévő és 11 igen szavazat szükséges. Tehát azt kérem önöktől, hogy ezt mérlegeljék, és minden körülmények között meg kellene változtatni. Elfogadhatatl an, hogy alapszabályt módosíthasson a tagság 30 százaléka. Ez sehol nem így működik. A másik kérdés, amit több ajánlási pontban érintettem, az 56., 61., 62. pont. Kérem önöket, hogy próbáljuk meg szétválasztani az ellenőrző bizottságot és a könyvvizsgálót. Azt javaslom, ha már egyszer állami pénzről is szó van, célszerű lenne, ha nem egy önmagukból választott ellenőrző bizottság vizsgálná a célszerűséget és a szabályok betartását, hanem könyvvizsgáló, az erre hivatott könyvvizsgáló. A gazdasági társaságokná l a számviteli törvénnyel összhangban már ebbe az irányba mozog minden más vállalkozás. E szervezet tagjai, akik egyébként mind vállalkozók, nagy valószínűséggel az ő könyveiket is könyvvizsgálók vizsgálják. Célszerűnek tartanám, ha szétválasztva azt monda nánk, hogy könyvvizsgálót kell választaniuk és könyvvizsgálónak kell működni, és külön kellene definiálni azt, hogy mit tehet és mit tegyen az ellenőrző bizottság. Azért teszem ezt a javaslatot, mert hitem szerint egy könyvvizsgáló nyilván nem fogja vizsgá lni azt, hogy milyen költségvetést terjesztenek elő a közgyűlésre. Ezt vizsgálhatja az ellenőrző bizottság. Ugyanakkor egy éves beszámoló kapcsán a könyvvizsgálónak is és az ellenőrző bizottságnak is véleményt kellene mondania annak elfogadása és jóváhagyá sa előtt. Tehát ezért egy kicsit szóismétlés is, de csak így lehet egy bekezdésen belül ezt szétválasztani, vagy kapcsolódó módosító indítvánnyal tovább kellene ezt finomítani. A következő, amiben kérném az önök támogatását: az ellenőrző bizottság elnökéve l kapcsolatban a törvényjavaslatban az szerepel, hogy egyébként a testület elnökét helyettesítheti. Kérem, játsszanak el egy kicsit a gondolattal! Az, akinek az a hivatása, alapszabály, sőt törvény arra jogosítja fel, hogy a testületet ellenőrizze, annak t énykedését, és adott pillanatban semmi körülmények között nem definiálva, ő átveheti az elnök szerepét: azt hiszem, hogy ez nem helyes, ez az átláthatósági, korábban is sokszor elmondott kritériumok próbáját nem állja ki. Ezért ezt mindenképpen meg kellene változtatni. A végére hagytam e vitaszakaszban a 88. ajánlási pontot. Én egyszerűen nem is értem, hogy a bizottság ezt miért nem támogatta. Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Más törvények lehetővé teszik, hogy Magyarországon akár egyéni, akár társas válla lkozás a gazdasági kamarának tagja legyen. Egyszerűen nem értem, hogy miért került be ebbe a törvényjavaslatba ez a mondat, hogy a testület tagja, tehát nem maga a testület, hanem a testületbe belépő vállalkozás egyébként beléphet az iparkamarába. Teljesen indokolatlan, felesleges! Ezt más jogszabályok biztosítják minden, Magyarországon működő vállalkozás számára. A tankönyvpiacról szóló, a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben ezt megengedőleg betenni, hogy egyébként beléphet...! Mi történik azzal, aki n em? Lehetne játszani tartósan és hosszan a gondolattal, de nem akarom péntek délután az önök idejét ezzel húzni. Tisztelettel kérem az államtitkár urat, hogy gondolják ezt végig, ki kellene törölni ezt az egy mondatot ebből a törvényjavaslatból.
