Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
26 ellenőrzési rendszerben ezt szívesen fölhasználjuk. Sok önök között az egyéni kerületi képviselő, nyilván talál koznak ilyen panaszokkal. (15.50) Kérem, hogy adják át ezeket az információkat nekünk, hátha tudunk rajta segíteni - a szándékunk megvan. (Moraj az MSZP soraiban.) Végezetül már csak egyetlen mondatot szeretnék mondani az elnök úr szavaira. Három éve hallg atok itt egy szakmai hiba felől, amely mindig, újra és újra előtűnik, csak nem éreztem olyan fontosnak, hogy szóba hozzam - de három év hosszú idő, talán most érdemes. Az elnök úr - és többször az ellenzéki képviselők is - mindig elmondja, hogy a kormány e gészpályás letámadást alkalmaz. Önök is tudják, hogy az "egészpályás letámadás" a futballból vett kifejezés. (Moraj.) Nem várható el mindenkitől, hogy pontosan ismerje ennek a játéknak a bonyolult kifejezéseit, ezért szeretném elmondani önöknek: az egészpá lyás letámadás egy védekezési forma ebben a labdajátékban. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban. - Gyürk András az ellenzéki képviselők felé: Innen nehéz lesz felkelni! - Kovács Kálmán a kormánypárti képviselők felé: Egészpályás letámadás nem a fociban van, hanem a kosárlabdában! - Közbeszólások.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók által bejelentett napirend előtti felszólalások következnek. E lsőként megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezetőhelyettes úrnak, Független Kisgazdapárt. (Zaj.) DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez év január 6án, 2001 ví zkeresztjekor Rómában bezárult a Bramante és Michelangelo által tervezett, Szent Péterről elnevezett katedrális csodálatos, hatalmas bronzkapuja, jelezve ezzel, hogy vége a szentévnek, és egyben azt is, hogy néhány nappal korábban elmúlt a második évezred, kezdetét vette a XXI. század. (Folyamatos zaj.) Nálunk, magyaroknál, a magyar történelemben, a szűkebb történelmünkben pedig eltelt ezer év a keresztény államalapítás óta, amelyre mindig emlékeztet bennün ket a Parlament kupolacsarnokában a Szent Korona, ahova - minden korábbi heccelődés ellenére - közel egymillió állampolgár látogatott el, tisztelegve államiságunk e jelképe előtt. Ezekről is szólt a miniszterelnök úr most és a Vigadóban elhangzott beszédéb en, amelyről egyesek fanyalogva azt mondták, hogy a tények mögött nincsenek számok - most hallhattuk a számokat is. Ezek a számok impozánsak, még akkor is, ha a vágyak szemszögéből nézve nem elégségesek; mindenesetre jelzik, hogy elkezdődik talán egy jobb kor lehetősége; jelzik, hogy a gazdaság, a társadalom, a lakásépítés, az oktatás, a tudomány, a foglalkoztatáspolitika erősödik; jelzik azt, hogy a kisgazda hármas jelszó egyike: a család szentsége, a család társadalommegtartó ereje és pillére is erősödik és nő; jelzik tulajdonképpen azt, hogy az 1998ban elfogadott kormányprogram jó úton halad, és azt is, hogy most, a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó Széchenyiterv új lehetőségeket nyitott a felemelkedésre. A beszéd tartalmazott szép és találó hason latokat is, mert hisz nem vitás, hogy ha fát ültetünk, azt unokáinknak is ültetjük, de az is igaz, hogy az őseink által ültetett fákra is figyelemmel kell lennünk építkezéseink során. És az is igaz, hogy a hajót mindenképpen vezetni kell, még akkor is, ha időközben ellopták a hajó kasszáját. Nem nélkülözte ez a beszéd a pátoszt sem, és igaz, hogy a pátoszra időnként feltétlenül szükség van, különösen olyan időkben, amikor évtizedeken át mesterségesen rombolták az emberek lelkét. Szükség van a pátoszra, szük ség van a hitre; szükség van a hitre, hogy elhiggyük azt: hétköznapjainkat az örökké léthez kell igazítani. Igen, ezt elfogadjuk, azonban azt is tudnunk kell,
