Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2481 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd kezdjem rövid felszólalásomat egy két héttel ezelőtti híradással, aminek tartalma mindennél nyomatékosabban indokolja ennek a törvényjavaslatnak a lét jogosultságát. Idézem a hírt: "A távközlési piac három évvel ezelőtti liberalizálása óta Ausztriában meredeken csökkentek a telefondíjak. A helyi beszélgetésekért a liberalizálás előtt az állami vállalat percenként 4 schillinget számított fel, ma ugyanez a z állami cég csak 80 groschent, míg a magánszolgáltatók átlagosan 50 groschent kérnek egyperces beszélgetésért." Bárki kiszámolhatja, hogy a piacnyitás ötödére, nyolcadára csökkentette a vezetékes telefon tarifáit. Tisztelt Ház! Az ausztriai piacnyitás nem csak gazdaságpolitikai tett volt, hanem társadalompolitikai előrelépés is. Ma egyre nagyobb egzisztenciális különbséget okoz a társadalomban az ismeretekhez, tudáshoz vagy a gyors kapcsolatteremtéshez történő hozzáférés lehetőségének a különbsége, ami végs ő soron az állásszerzés és a jövedelemszerzés terén jut később érvényre. Nos, Ausztriában lényegesen kiszélesedett a távközlésbe bekapcsolódók köre, azaz a távközlési piac liberalizálása mérhetően csökkentette a leszakadóban lévő rétegek eddigi, az informá cióáramlás és a kapcsolatteremtés terén létezett hátrányát. A nagy áresést tehát nem követte a hírközléssel foglalkozó cégek összárbevételeinek a csökkenése, mert a korábbinál lényegesen szélesebb néprétegek használhatták nap mint nap azokat a távközlési s zolgáltatásokat, amelyeket korábban csak esetlegesen vehettek igénybe. Magyarországon is hasonló pozitív változásokat várunk a távközlési piac liberalizálásától. Mint ismeretes, ez év decemberében lejár a Matáv Részvénytársasággal kötö tt koncessziós szerződés bizonyos elemeinek a határideje, s egy esetlegesen kialakuló exlex állapot megelőzése érdekében mindenképpen szükség van a hírközléssel foglalkozó törvényjavaslat elfogadására. Ehhez a szükségszerűséghez társulnak a törvényjavaslat piacnyitást elhatározó részei. A kormányzat társadalompolitikai célja e törvény révén az is, hogy mind a tájékozódást, mind az internethasználatot olcsóbbá tegyék. Mindenki számára egyenlő esélyeket akarunk biztosítani az információs társadalomban történ ő részvétel területén. A jelenlegi törvénytervezetet hosszas szakmai és érdekegyeztető munka előzte meg. Ez a törvényjavaslat már több mint tíz változatot élt meg, míg végül a legutóbbit elfogadták mind a szolgáltatók, mind a szakmai szervezetek és a kormá ny illetékesei. Az idő pénz, hiszen minden újabb változat feletti vitatkozás a piacnyitás már említett előnyeit késleltetné, ezért semmiképpen nem lehet egyetérteni azokkal az ellenzéki bírálatokkal, miszerint a törvényjavaslatban a sietség jegyei, az év v égén lejáró koncessziós határidők miatti lépéskényszer tükröződik. A fővárosi cégek átlagosan 20 százalékos tarifacsökkenéssel számolnak jövő évtől - derül ki egy piackutató cég felméréséből. Az árcsökkenést előrejelző válaszadók harmada a helyi hívásoknál várja a legnagyobb mértékű tarifacsökkenést. A felmérés szerint a mobilpiacon is várható a díjak mintegy 15 százalékos mérséklődése. A piackutatók felhívták egy fontos tényezőre a szolgáltatók figyelmét: csupán 5 százalékos díjmérséklés kedvéért egyetlen vállalat sem vállalná a szolgáltatás felmondásával kapcsolatos bonyodalmakat; 9 százalékos megtakarításért is csak 17 százalékuk döntene így; a cégek mintegy fele kizárólag 2030 százalékos tarifacsökkenés esetén pártolna át egy új szolgáltatóhoz. Nos, eze ket az idézett nagyfogyasztói elvárásokat a megrendelésekért ringbe szálló kilenc vezetékes szolgáltató világcég is jól ismeri, azaz változatlan eltökéltségük azt sejteti, hogy valóban hajlandók lesznek lényegesen alacsonyabb áron kínálni szolgáltatásaikat , máskülönben nem lesz piacszerzési esélyük. Fölvetődhet az az aggodalom is, hogy az eddig piacvédett Matáv Rt. dolgozóit hátrányosan érintheti a törvény bevezetése. Nos, az Európai Unióban történt változások ismeretében nem kell ettől tartanunk. Az eddigi piacliberalizáló döntések tapasztalatai arra utalnak, hogy a korábban
