Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - Az Állami Számvevőszék 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója:
2451 elegendő, hogy a gazdálkodás és a feladatellátás színvonalában és hatékonyságában szerény mér tékű javulás valósulhasson meg. Elsősorban a működésirendszerbeli problémák, hibák kijavítása vezethet ahhoz, hogy az államháztartás gazdálkodásának hatékonyságában további jelentős javulás következzék be. Ebből indultunk ki, amikor a 2000. évről szóló be számolónkban ismét fölhívtuk a figyelmet az államháztartási reform folytatásával összefüggő munkálatok folytatására. Igen fontosnak tartottuk az államháztartási törvény érvényesítésének átfogó értékelését és korszerűsítését; az államszámviteli rendszer kid olgozását és alkalmazását; a központi költségvetés fejezetei és intézményei tervezési, gazdálkodási és beszámolási rendszerének továbbfejlesztését; az intézményrendszer feladat- és hatáskörének átvilágítását és korszerűsítését, valamint a teljesítménykövet elmények széles körű alkalmazását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Megfontolásra ajánlottuk az államháztartás társadalombiztosítási alrendszere helyzetének koncepcionális újragondolását, az ellátórendszer korszerűsítésére vonatkozó szakmai kon cepció megalkotását és végrehajtásának összehangolt megszervezését. (13.10) Fontosnak tartjuk a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének felülvizsgálatát, finanszírozási és gazdálkodási rendszerének átfogó továbbfejlesztését csakúgy, mint az állami va gyon nyilvántartásának és a vagyonnal való gazdálkodás rendszerének rendezését, az egységes vagyontörvény megalkotását. Tapasztalataink arra intenek, hogy e feladatok megoldása nélkül az államháztartás korszerűsítése leginkább csak szándék marad. Tisztelt Országgyűlés! A 2000. év ellenőrzési tapasztalatai közül néhány témakörről szeretnék részletesebben is szólni. Kedvező tapasztalat, hogy az új pénzügyi ellenőrzési módszer szerint minősített fejezeti, illetve intézményi beszámoló jelentések hitelesek, a vi zsgált szervezetek vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható, valós képet adnak; az előfordult szabálytalanságok nagyságrendje és jellege nem kérdőjelezi meg a mérlegek valódiságát. Mások a tapasztalataink a költségvetési ellenőrzés és a belső ellenőrzési rendszer működéséről, amely a jogszabályi változás által kiváltott kedvező elmozdulás ellenére még mindig nem kielégítő. Nem fejlődött a kívánt és elvárható mértékben a fejezetek, illetve az intézmények költségvetési ellenőrzésének feltételrendszere az el lenőrzés különböző szintjein, nem alkotnak egymásra épülő és egymást kiegészítő, összehangoltan együttműködő zárt rendszert. Tudni kell, a külső ellenőrzés nem helyettesítheti a belsőt, különösen nem a felelős, etikus vezetői magatartást. A hibákat és mula sztásokat nem lehet megelőzni, csak a külső számvevőszéki ellenőrzés mintavételének, mélységének növelésével. A folyamatba épített és a belső kontroll gyengeségei - azon túl, hogy korrupciós lehetőségeket teremtenek - ma az ellenőrzési rendszer egészének h atásosságát is veszélyeztetik. Az ellenőrzési rendszer egymásra épülő és egymást kiegészítő elemeinek további fejlesztése szükséges tehát. (Herényi Károlyt a jegyzői székben dr. Boda Ilona váltja fel.) Ebbe az irányba mutató példának, szemléletváltásnak te kintjük, hogy a múlt évi zárszámadásban feltárt, az FVM feladatkörében jelzett mulasztásokat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal célra irányított vizsgálata követi, és a vizsgálataiban általában is figyelemmel kíséri, hogy a számvevőszéki ajánlásokat az érin tettek miként hasznosítják a hibák kijavítására. Az ellenőrzési rendszer megerősítése - ismerve az Európai Unió vonatkozó értékelését - sürgető feladat, amelynek kidolgozásában az Állami Számvevőszék úgynevezett rendszerauditok végrehajtásával és javaslata i közreadásával vállal részt. Az általunk szervezett több tucatnyi oktatási program, tanfolyam nem csak saját munkatársaink számára érhető el; programjainkhoz mind többen kapcsolódnak a központi kormányzat és az önkormányzatok szakemberei közül is. Úgy érz em, szólnom kell az országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó gondokról is. Mint az önök előtt közismert, a választási törvény - állami támogatáson felül - egymillió forintban határozta meg a kampányköltségeket jelöltenként. Az 1998. évi választáso kra felhasznált
