Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, a bizottság előadója:
2413 az uniós tagállamok budapesti nagyköveteit. A közvéleménykutatás szerint a törvény életbelépésével 50 százalékkal csökkenne az áttelepülni szánd ékozók aránya. Végezetül, engedjék meg, hogy elmondjam, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság az SZDSZes tartózkodás mellett egyhangúlag a törvénytervezetet az általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kökény Mihálynak, az egészségügyi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. KÖKÉNY MIHÁLY , az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szó t. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági előadóként én egy tárgyszerű összefoglalót igyekszem adni a törvényjavaslat bizottsági megbeszéléséről, kerülve a patetikus hangvételt. Bizottságunk túlnyomó többsége, egy ellenszavazatot és egy tartózkodást l eszámítva, zöldre állította a szemafort a törvényjavaslat előtt, nem kérdőjelezve meg a határon túl élő magyarokért viselt felelősség törvényi formába öntésének a szükségességét. A tartalmas és konstruktív vitában azonban megfogalmazódtak aggályok és fennt artások is, elsősorban a bizottság kompetenciájába tartozó szociális, társadalombiztosítási és egészségügyi ellátásokkal összefüggésben. Ezekből szeretnék kiemelni néhány kérdést. A bizottság tagjai hiányoltak háttértanulmányokat és költségszámításokat, ha tásvizsgálatokat, még annak ismeretében is, ahogy erről a miniszter úr az előbb beszélt, hogy lehetetlen azt megjósolni, hogy hányan kívánják az egyes juttatásokat, kedvezményeket majd igénybe venni. Ugyanakkor azonban a közhasznú szervezetek felállításána k, a törvényben elképzelt intézményrendszer működtetésének a költségei jól becsülhetők, és, gondolom, a képviselők joggal várják el, hogy ennek a nagyságrendjéről fontos információkat kapjanak az előterjesztőtől. Az is elhangzott, hogy a törvényjavaslatban vannak bizonytalansági és kockázati tényezők, a vázolt szakmapolitikai megoldások alkalmazhatóságát és fogadtatását tekintve. Így szóba került, hogy a tervezet ugyan szűkszavúan bánik a családtámogatási, az egészségügyi szolgáltatások témakörével, már lét ező vagy még meg sem született jogszabályokra utal, de a képviselők számára ma még ismeretlen építmények, így egy sajátos egészségügyi magánbiztosítási intézmény már kibontakozóban van, azonban ennek a létrehozását még bizonytalan időpontban, bizonytalan m értékű tőkejuttatással tervezi a kormány. Azt fogalmaztuk meg, hogy nem lenne szerencsés, ha ennek a magánbiztosítási elképzelésnek a szabályozása elkerülné az Országgyűlést. (9.50) Arról is vita bontakozott ki, hogy milyen a helyben maradást, illetőleg a szülőföld elhagyását ösztönző, vagy akár csak időlegesen ezt feltételező támogatások egymáshoz viszonyított aránya a tervezetben. A kormánypárti oldalon úgy érezték, hogy az összes kedvezmény jól szolgálja a helyben maradást, az ellenzék szerint az előterj esztő nem volt elég körültekintő ebben a tekintetben. Nem biztos, hogy minden megfogalmazás eléggé számolt a szomszédos országok egyes reakcióival. Az is megfogalmazódott, hogy a javaslattal összefüggésben külön vizsgálandó a középkeleteurópai országokka l jelenleg fennálló érvényes szociális biztonsági egyezmények tartalma, illetőleg ezeknek a különbsége. Csak érzékeltetésül szeretném jelezni a hosszú, ezzel kapcsolatos megbeszélésünkből, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan korszerűtl en tartalmú, megújításra váró egyezmények, amelyek be nem tartása ma Magyarország hátrányára komoly, több milliárdos elszámolási deficitet eredményez a nyugdíjmegállapítások területén, és kérdés az, hogy a törvény elfogadása majd hogyan befolyásolja az eg yébiránt feltétlenül szükséges új egyezményről szóló államközi tárgyalásokat. Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket az aggályokat is figyelembe véve a bizottság többsége, tehát 19 fő igennel szavazott a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról, az t is figyelembe
