Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2405 ma éjfélig, legkésőbb éjfélig várják ezeket a vagyonnyilatkozatokat; azonban rájuk való tekintettel hadd kérjem azt, hogy ne az utolsó pillanatra hagyják, tehát ne 11 óra 58 perckor adják le a vagyonnyilatkozatokat, hanem ennél korábban. A képviselői irodaháznak a kijelölt földszinti helyisé gében lehet egyébként a vagyonnyilatkozatokat leadni. Amint ezt egyébként a tájékoztatómban is közöltem még március folyamán, aki határidőre ezt nem teszi meg, az képviselői jogait nem gyakorolhatja, és tiszteletdíjban sem részesülhet mindaddig, amíg a hiá nyt nem pótolja, tehát ezért is gondolom, hogy illő lenne, aki idáig ezt nem tette meg, tegye meg. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Nos, tisztelt Ország gyűlés, soron következik a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/4070. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/4070/1. és 413. számokon kapták kézhez. Mielőtt a miniszteri expozéra sor kerülne, kérem, engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a határon túli magyar pártok és szervezetek tisztségviselőit és képviselőit, valamint a megjelent egyházi személyeket és kíséretük tagjait, akik figyelemmel kísérik a mai általános vitában elha ngzottakat és az előterjesztés mai vitáját. Most pedig megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi ajánlás szerinti 30 perces időtartamban. DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy jelentőségű törvényjavaslat fekszik most a magyar törvényhozás előtt. Ezt a törvényjavaslatot az előkészítés során különböző elnevezésekkel illettük, végül is a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat elnevezést kapta. Ez egy szak mailag pontos, semleges megjelölés, de mindannyian tudjuk azt, hogy e mögött a törvény mögött sokkal több van. A legrövidebben kifejezve, én azt hiszem, hogy ez a törvény nem más, mint a nemzeti összetartozás törvénye. Nagyon sokszor idéztük az elmúlt tíz esztendőben a Magyar Köztársaság alkotmányának 6. § (3) bekezdését, amely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Sokszor idéztük, de talán nem mindi g gondoltuk végig, hogy mit is jelent ez a felelősség, mi ennek a felelősségnek a lényege, milyen természetű ez a felelősség. Jogi, erkölcsi, politikai, netán történelmi? Én azt hiszem, hogy ami ezt a felelősséget illeti, a leglényegesebb az, hogy ezt a fe lelősséget nemcsak megértenünk kell, hanem meg is kell éreznünk. Hiszem és tudom, hogy ezt a felelősséget így vagy úgy, de valamennyien érezzük. Az első kérdés, amire válaszolnom kell, talán az, hogy miért ez a törvény, és miért most ez a törvény. Ennek tö bb oka van. Mindenekelőtt az, hogy létrejött és kiteljesedett a magyar külpolitika három fő célkitűzése: az euroatlanti politika, a regionális vagy szomszédpolitika, a magyarság- vagy nemzetpolitika közötti szerves egység. És nemcsak létrejött és kiteljes edett ez a szerves egység, hanem ugyanez világossá vált, egyértelművé vált az összmagyarság számára. Beértek tehát tíz év magyar külpolitikájának a gyümölcsei, és ennek talán a legfontosabb oka az, hogy a lényegi kérdésekben egyetértés állott és egyetértés áll fenn. Mert a lényegi kérdésekben továbbra is egyetértünk, legyen szó az euroatlanti beilleszkedés politikájáról, a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatok erősítésének a politikájáról és a határon túli magyarság támogatásának a politikájáról, ame ly támogatásnak a legfőbb célja az, hogy a magyarság megőrizze