Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2388 Az ajánlás 16. pontjában az SZDSZ képviselőcsoportja nevében Világosi Gábor a törvényjavaslat 16. §ában a kormány által be nyújtotthoz képest eltérően szabályozná a menedékjogi közigazgatási eljárás szabályozását. Megítélésünk szerint a kétfokú menedékjogi közigazgatási eljárás létrehozásának nincsenek meg a pénzügyi, dologi és szervezeti feltételei, ráadásul az a fellebbezési rendszer, amit a törvényjavaslat előírna, nem tekinthető az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlata szerinti érdemi és hatékony jogorvoslatnak. A törvényjavaslatban a kormány által megfogalmazott szövegben vázolt eljárási rend nem segíti az ügye k gyorsabb lezárást, ellenkezőleg: az iratanyag vándoroltatása a jelenlegihez képest is lelassítja az ügyintézést. Képviselőtársam, Világosi Gábor azt javasolja, hogy az ilyen típusú eljárásokra a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét állapítsa meg a törvény. Ez a kizárólagos illetékesség egységes jogalkalmazás kialakítását eredményezhetné egy speciális jogterületen, és ennek az egységes jogalkalmazásnak a kialakítása a gyakorlatban az elmúlt évek során már megindult. A kizárólagos illetékes hiányában a bírósági gyakorlat nemkívánatos, esetleg jelentős torzulása következhet be. Végezetül az ajánlás 20. pontjában szintén Világosi Gábor képviselőtársam a törvényjavaslat 19. §ának elhagyását javasolja. Ez a 19. § az alaptörvény 44. §a helyében az úgynev ezett rövidített eljárás intézményét szabályozza. A törvényjavaslat a kormány által benyújtott formában megfoghatatlan jogi kategóriákat használ, nem jogállami megoldást tenne kötelezővé a rövidített eljárásban való elbírással azokban az esetekben, amikor a jogalap tekintetében feltételezésre hagyatkozna. Akkor tenné lehetővé a rövidített eljárást, ha a benyújtás körülményei miatt alaposan feltételezhető, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. Megítélésünk szerint ilyenkor a rövidített eljárás alkalma zása ahelyett, hogy a kérelemben foglaltakat alaposan kivizsgálnák, jogbizonytalanságot vetít előre, és jelentősen csorbítja az ügyféli jogokat. Ebben a vonatkozásban is a jelenleg hatályos rendelkezések fenntartását tartjuk indokoltnak, különös tekintette l arra, hogy ha a rövidített eljárásokat alkalmaznánk, ez az európai bíróság előtt Magyarország elmarasztalását is eredményezhetné a megfelelő garanciák hiánya miatt. Köszönöm szépen a türelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képvis előtársaim! Csak tisztázni szeretnék egy kérdést, mivel az államtitkár úr itt jelezte, hogy nem érti, miért nem voltuk össze az általános vitát. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elnöklést ne bírálják felül ebben a tekintetben, figyelemmel arra, hogy általános vita lefolytatható - ha így dönt a házbizottság , de az egy evidencia, hogy önálló törvényjavaslatok részletes vitáját önállóan kell folytatni. Mint ahogy látják, ennek külön száma is van, még az ajánlásban sem a), b), c) számmal, hanem ön álló számmal szerepel. Hozzáteszem azt is, hogy az 1994es Házszabály alkalmazása óta nem volt még arra példa, hogy részletes vitát ily módon összevontunk volna, hiszen az is már maga egy összevonás, hogy nem összetartozó szakaszonként, hanem egyben történ ik ezeknek a vitája. Pontosan ezért fordulhat az elő, hogy gyakorlatilag a részletes vita időnként az általános vita látszatát kelti, tisztelt képviselőtársaim. (23.40) Mindezek figyelembevételével adom meg a szót Lezsák Sándor képviselő ú rnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A közel két éve hatályba lépett amszterdami szerződés a menekültügyet és a migrációt a közösségi szabályozás tárgyává tette, és öt esztendőt adott arra, hogy a vízumokra, a menedékjogra és a bevándorlásra vonatkozó új és egységes közösségi menekültügyi rendszer joganyagát a tagállamok és a jelölt országok átültessék a hazai jogrendszerbe. Ennek a feladatnak a jegyében az MDF vélemé nye az, hogy törekednünk kell, hogy ne puhítsuk fel olyan mértékben az uniós tagállamok elvárásait, ami már veszélyeztetné országunk érdekeit a