Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
2377 Tisztelt Képviselőtársaim! Érkezett e gy javaslat a képviselő asszony részéről, hogy egy vitaszakaszból álljon ennek a törvénynek a vitája is. Kérdezem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy egyetérteneke a képviselő asszony által javasolt egy vitaszakasszal. Kérem, hogy aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége egyetért ezzel a javaslattal. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Elsőként megadom a szót Kósáné dr. Kovács Magda képvisel ő asszonynak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó. (22.40) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Az előttünk fekvő négy törvényről nagyon nehéz egymástól elválasztva beszélni, mégis kísé rletet fogok tenni erre, hiszen ebből három: a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, a menedékjogról, illetve a határőrizetről és a határőrségről szóló törvények változtatásai, ha úgy tetszik, egymást húzzák, tehát egymástól lényegében el nem választ hatók. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény váltotta ki az általános vitában is a legtöbb fenntartást; magam is tartózkodással szóltam erről a törvényről, hogyha ez nem tűnik rossz szóviccnek. Beadott indítványaink között kísérletet t ettünk arra, hogy a befogadotti státust, befogadotti védelmet kapott külföldiek visszakerüljenek a menedékjogi törvény hatálya alá. Erre egy komplett javaslatcsomagot nyújtottunk be. Ez a javaslatcsomag nem kapta meg a kormány támogatását, a bizottságok kö zül is csak egy bizottság, az emberi jogi bizottság támogatta. Ugyanakkor a törvényben nem csupán a befogadotti jogintézménnyel van probléma, hiszen a letelepedés jogintézményének a bevezetése és a bevándorlás jogintézményének a megszűnése olyan belenyúlás t jelent az egymással összefüggő törvények szövetébe, hogy úgy tűnik, a hasadás, a lyukak, a jogszabályi inkonzisztenciák kikerülhetetlenné válnak. Világosi Gábor képviselőtársam tett kísérletet arra, hogy jó néhány javaslatában a letelepedés jogintézményé nek bevezetését megpróbálja jogági összefüggésekbe helyezni és ezeket a jogági összefüggéseket a lehetőség szerint kiegészíteni. A 2., 4., 5., 12., 10. sorszámú indítvány ezt a célt szolgálja. Mégis, hogy megismételjem az előbbi fenntartásomat, meggyőződés ünk az, hogy ha ezeket az indítványokat a kormány támogatta volna, akkor sem sikerült volna a jogági összefüggésekre teljes mértékben tekintettel lenni - a kormánytól egyébként ezek az indítványok nem kaptak támogatást , tudniillik borzasztó nehéz szemben ézni azzal a ténnyel, hogy a már bevándoroltak státusa nem változik, új bevándorlás nincs, mert a jogintézmény megszűnik azzal az indokolással, hogy nincs példa arra, hogy tartózkodási jogcímhez olyan széles körű jogosultságok kapcsolódjanak, mint a nálunk korábban létezett bevándorlási engedélyhez. Tehát van egy jogintézményünk, ami kihalásra van ítélve, amely egyébként az alkotmányban is rögzített jogintézmény, hiszen a bevándoroltak részt vehetnek a helyi szavazásban, a helyi népszavazási kezdeményezésbe n. Ugyanakkor van egy sereg más törvényünk - és be kell valljam, hogy ezt az egész törvényi sort én itt és most áttekinteni nem tudom és nem akarom , amelyekből nem lehet kibontani, hogy a bevándorlás jogintézmények a megszűnésével mi fog történni, nem le het tudni, ki jár jól és ki jár rosszul, rosszul járe a bevándorolt vagy rosszul járe a letelepedett, hogy a bevándorolt és a letelepedett jogállása közötti különbség mit fog jelenteni akkor, hogyha ez a törvény hatályba lép. Csak sorolni szeretnék néhán y törvényt a jegyzőkönyvnek és a történelemnek: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 8. § (1) bekezdése, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 5. §a, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 11. § ( 1) bekezdése, a honvédelemről szóló 1993. évi XC. törvény 145. §a, a Párizsban 1957. december 13án kelt európai kiadatási egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1994. évi XVIII. törvényben a 6. cikkhez és a 21. cikk (2) bekezdéséhez tett fenntartások, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §ának s) pontja csupa olyan törvényi előírást tartalmaz, ahol a
