Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2373 (22.20) DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnö k asszony. Tisztelt Ház! A vagyonnyilatkozat kérdéskörében kívánok én is szólni. Korábban a főtisztviselői kar témájában azt az álláspontom fejtettem ki az SZDSZ nevében, hogy az a megoldás, amit a törvényjavaslat tartalmaz, árt a köztisztviselői karnak, é s ez csak kritika volt. A vagyonnyilatkozat kérdése kapcsán azonban azt kell mondani, hogy a törvényjavaslatban és az eddigi módosító indítványokban szereplő megoldás bizonyosan alkotmányellenes. Az alkotmány lehetővé teszi, hogy bizonyos alapvető jogokat törvényben korlátozzunk, feltéve, ha a korlátozás a szükséges mértékű, arányos az elérendő céllal, ami máshogy nem oldható meg. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a vagyonnyilatkozat intézménye ellen általában van kifogásom, hiszen a vagyonnyilatkozat intézm énye jól működhet, mint a közélet tisztaságát biztosító eszköz. A törvényjavaslatban azonban azzal, hogy Perlaki képviselő úr az indítványában korlátozta a személyi kört az államigazgatási eljárási törvényben meghatározott államigazgatási ügyben döntésre j ogosult szerv tagjára, nem oldotta meg azt az alapproblémát, hogy arányosan korlátozzuke a köztisztviselők alkotmányos jogait. Azért nem oldotta meg, mert az a köztisztviselői vagyonnyilatkozatrendszer, amit ez a törvény létrehoz, totálisan alkalmatlan a kitűzött cél elérésére. Az általános vitában is felhívtam a figyelmet arra, ha ez a köztisztviselői vagyonnyilatkozat valóban alkalmas lenne arra, hogy a köztisztviselői karban a tiszta kezek politikáját megvalósítsa, akkor az Alkotmánybíróság valószínűle g mondhatná azt, hogy itt van egy cél, a tiszta közélet megteremtése, és ezt a célt máshogy nem lehet elérni. De felteszem a kérdést, az, hogy a köztisztviselő, bíró, nemzetbiztonsági tiszt, rendőr s a többi házastársa és közös háztartásban élő gyermeke va gyonnyilatkozatot tesz, miért akadályozza meg azt a köztisztviselőt, aki vissza akar élni a pozíciójával, hogy a szülője javára fogadjon el adományokat, amit majd örökség révén megkap, vagy a külön háztartásban élő felnőtt gyermeke részére fogadjon el, mon djuk, 3 millió forintos támogatást - vagy ennél többet, vagy kevesebbet. Miért akadályozná meg ez a törvény az ilyen típusú visszaélést? Mennyivel életszerűbb az, hogy a közös háztartásban élő gyermek vagy a házastárs javára fogad el, mint az, hogy a szülő vagy a gyermek javára fogad el ilyeneket? Magyarán, ha elfogadjuk ezt a törvényt, akkor jó pár köztisztviselőnek és hozzátartozójának kell vagyonnyilatkozatot tenni, miközben az, aki korrupt akar lenni, vidáman korrupt továbbra is, hiszen a szülőkhöz mehe t a pénz vagy a külön háztartásban élő gyerekhez, vagy a testvérhez és így tovább. Sorolhatnám még, hogy ki mindenkihez mehet még a pénz, és az utóbbi időben néhány konkrét példát a kormánypártok produkáltak is. A másik probléma az, hogy hogyan függhet egy bírónak a bírói jogállása, egy köztisztviselőnek a köztisztviselői jogállása, egy szolgálati jogviszony attól, hogy a házastárs ade egy bizonyos nyilatkozatot vagy nem ad. Alkotmányosan védhetőe az, hogy a házastárs vagy a gyermek nyilatkozatának hiányá ban valakit nem alkalmaznak köztisztviselőnek, vagy nem alkalmaznak szolgálati viszonyban rendőrnek vagy nemzetbiztonsági tisztnek. Meggyőződésem szerint ez alkotmányosan nem védhető. Különösen azért nem, mert egy olyan feltételhez kötjük, amely ha teljesü l, és alkalmazzák az illetőt, akkor sem valósítja meg a tiszta közélet követelményeit az előbb említettek miatt, hiszen a pénz közben dőlhet bárhova. A harmadik fontos probléma a vagyonnyilatkozat kérdéskörével az, hogy ha a vagyonnyilatkozat úgy működik, ahogy a törvényben le van írva, akkor sincs semmi. Ugyanis ha megállapítja a felettes azt, hogy a köztisztviselő vagyona nem megmagyarázható módon növekedett, az maximum fegyelmi eljárásra ad okot, bár még arra sem feltétlenül, mert az nem fegyelmi vétség, hogy valakinek növekszik a vagyona. Büntetőeljárás megalapozására ez - ha nincs más bizonyíték - nem elegendő. Nincs Magyarországon, de a világon sem olyan bíróság, amely pusztán az alapján, hogy nem tudja megmagyarázni, hogy a gyerekének mitől növekedett a vagyona, egy köztisztviselővel szemben vesztegetés miatt eljárást indít.
