Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
238 lett volna szükség, és természetesen arra, hogy az alapkérdésekben az előterjesztő megkíséreljen konszenzust létrehozni. Öt olyan okot szeretnék elmondani, amely miatt a törvényt általán os vitára alkalmasnak nem tartottuk. 1. Változatlanul nincs koncepció a közszolgák jogviszonyának a távlati rendezésére. Az alaptörvénynek, a munka törvénykönyvének a reformja elmaradt, és a közszolgálat szabályozása toldozgatássalfoldozgatással történik, ami a köz szolgálatában dolgozók jogbizonytalanságát okozza. 2. Ebben a törvényben, amelynek, éppen azért, mert a közszolgálatra vonatkozik, a pontossága és keménysége nagyon fontos, igen sok a megengedő, puha szabály. Ennek a puha szabálynak egyrészt az a magyarázata, hogy meglepően sok esetben utalja a döntési lehetőséget a benyújtott javaslat alacsonyabb szintű jogszabályba. Más esetekben bizonyos korábbi kötelező juttatások csak adhatók, ha van pénz, kapnak, ha nincs pénz, nem kapnak, és ami a legjobba n fáj, lehet demokrácia, ha akarjuk, tessék például a pályázatokat elbíráló háromtagú bizottságra gondolni: ha akarjuk, működik, ha nem, nem. 3. Természetesen mindenki, így mi is örülünk annak, hogy növekszik a köztisztviselők illetménye. Már magáról a mód szerről lehetne beszélni, hogy a szorzót kelle változtatni vagy az illetményalapot növelni, de majd erről beszélünk az általános vitában. Örülünk a magasabb fizetésnek, de miközben mindannyian egyetértünk abban, hogy nem olcsó közszolgákra van szükség, az ért értsünk egyet abban is, hogy nézzük már meg az állami működés költségeit is mellé. Ha ön 120 milliárdról beszél, akkor ez a 120 milliárd mennyivel megnövekedett béralapot takar, mennyivel nőtt meg a hivatalok száma, mennyivel nőtt meg a csúcsszervek sz áma, mennyivel nőtt meg az ezekben a csúcsszervekben alkalmazott köztisztviselők száma, mitől olyan sok ez a 120 milliárd? Azért, mert az eredetileg is itt foglalkoztatottak bére ennyivel nő, vagy maga a bértömeg is megugrott? Természetesen a válasz az utó bbi. És ennek a megemelt illetménynek ára van, ára van a vagyonnyilatkozatban, most mondhatnám azt, hogy egy dettó jelet teszek amellé, amit Hack Péter képviselőtársam mondott. A mi bizottsági ülésünkön az előterjesztő képviselője 110 ezer köztisztviselőrő l beszélt, és amikor megkérdeztük, hogy ebből mennyi a vagyonnyilatkozatra kötelezett, azt mondta, hogy ötezer. Ez tréfának jó, válasznak természetesen nem. Több tízezer köztisztviselőről kell hogy szó legyen, és az ellenőrzésükre természetesen megint létr ejön egy új csúcshivatal, helyettes államtitkárral, főosztályvezetővel, és kiemelt fizetéssel. Nagy kérdés, hogy a munkáltató betekintési joga nem növelie a vezető és beosztott információs egyenlőtlenségét - az adatvédelmi biztos kétségét idéztem. De még ennél is nagyobb árat fizetnek a hivatásos szolgálati viszonyban lévők, akik előre beleegyeznek abba, hogy kifogástalan életvitelük ellenőrzése érdekében bármikor nemzetbiztonsági eszközökkel meg lehet őket figyelni. És megint az adatvédelmi biztost idézem : vane elég alkotmányos érdek ennek az előre elfogadott és előre aláírt nemzetbiztonsági ellenőrzésnek az igazolására? Önnek bizonyára van oka arra, hogy saját kollégái között keresse a potenciális korrupció forrását, de én Hack Péter álláspontját osztom, a köztisztviselők túlnyomó többsége tisztességesen dolgozik, és nem érdemli meg az a priori gyanúsítást. 4. A kiemelt főtisztviselői kar: miniszter úr, nem kiérdemelt karrierről van szó, hanem adományozott lehetőségről. Hiszen kiemelt főtisztviselő lehet valaki a közszolgálati jogviszonyának létrejötte pillanatában, és sok derék kenyérdobáló várhatja már valahol, hogy kiemelt köztisztviselő legyen belőle. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) 5. Önmagában is elég lenne, hogy ne szeressük ezt a törvényt, az , hogy meggyengül az érdekegyeztetés, a kiszolgáltatottság megjelenik a megengedő jogi szabályokban, de megjelenik
