Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH IMRE (FKGP):
2368 bíróság visszajelzi, akkor egy megegyezés követi ezt. Ezt sokkal egyszerűbb e nélkül a formalitás nélkül megoldani. Ami a közalkalmazottak jogait illeti, szándékomban áll egy olyan módosító indítványt benyújtani - egész pontosan: már benyújtottam , amely az egyeztető tárgyalásra tesz indítványt a kormány, illetve a miniszter és a reprezentatív szakszervezetek között. Azt gondolom, hogy ez meg fogja oldani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) azt a problémát, amelyet Kósáné jelzett. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben m egadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az etikai kódexhez szeretnék hozzászólni, többen érintették már. Az etikai vét ség tartalmát nehéz megismerni anélkül, hogy látnánk, mi van ebben az etikai kódexben. Elmondták képviselőtársaim, hogy ezért nagy figyelem irányul arra, hogy ki alkothatja meg majd ezt az etikai kódexet. A frakciómból többen amellett érveltek, ahogy most nézem a 255. számú ajánlást, hogy hagyjunk el bizonyos megfogalmazásokat. Jauernik István képviselőtársammal egy ennél árnyaltabb, úgy érzem, kezelhetőbb megoldást adtunk, amikor azt fogalmaztuk meg, hogy a köztisztviselői etikai kódex megalkotásánál egyet értési joga legyen a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsnak. Úgy gondolom, hogy ez egy kompromisszumos megoldás. A kormányzatnak hatalmas szerepe lesz benne, de nem hiszem, hogy számukra nagyon sérelmes lenne, ha ennek az Érdekegyeztető Tanácsnak az egye tértésével kellene ezt megalkotni. Úgy érzem, ha a kormányzat még erre a kompromisszumra sem hajlandó, ezt is sérelmesnek tartja, úgy látja, hogy ez beavatkozik az ő érdekkörükbe, akkor meglehetősen nehéz a törvény különböző kérdéseiben valamiféle egyezség re jutni. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak két percben megadom a szót Tóth Imre képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr! (22.00) TÓTH IMRE (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök as szony. Több képviselőtársam lényegítve a bizalom és annak biztosítékairól beszélt, ilyen vagy olyan normák, etikai vagy egyéb normák megközelítésében. A magam részéről és a frakció által is támogatottan az előterjesztőhöz képest - például a vagyonnyilatkoz atok körében gondolkodva - szűkített körben képzeljük el a vagyonnyilatkozat tételét a bizalom jeleként, hiszen jót akarunk, és jót feltételezünk a túloldal részéről is. Ilyenképpen van olyan javaslatunk, amely a vezetői megbízással és kinevezéssel rendelk ezőkre kívánja szűkíteni a vagyonnyilatkozatok tételének körét, tehát azokra, akik kezében valójában összefutnak a döntés szálai. A másik oldalról a szűkítés körét más technikával is meg lehet közelíteni, például a hatósági döntések meghozatalára jogosult köztisztviselő tegyen ötévente nyilatkozatot. Kérdezem azt, hogy például a kiadmányozást előkészítőkre ugyanezt miért köteleznénk, hiszen ha én magam vagyok bármely előkészítés esetén a döntést átengedő, kiengedő - függetlenül attól, hogy ki a döntés előké szítője , én döntöm el, hogy kiengedeme azt az előkészített anyagot, döntést vagy sem. Ez is lehet a szűkítés egyik megközelítése. Másrészt a települések méretei között is igen jelentős különbségek vannak, például a kétmilliós főváros és az emögött lévő pénzkészletek és egy néhány ezres vagy százas lélekszámú település
