Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - IVANICS ISTVÁN, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
236 megér egy misét annak a részletes elemzése, hogy ennek a rendszernek milyen hatása lehet a miniszteri felelősségre, önállóságra, hiszen a miniszterelnök csak a miniszterek vélemény ét kéri az egyes főtisztviselők ideoda történő áthelyezéséhez. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság kisebbsége, szocialista, szabad demokrata képviselőtársaim elismerték azt, hogy egy vonzó életpályaprogramot állít a törvényjavaslat a köztisztviselői kar el é, azonban alkotmányossági aggályaik miatt szavaztak nemmel, illetőleg tartózkodtak. Kifogásoltuk, hogy a törvényjavaslat mellőzi a Házszabályban egyébként előírt hatásvizsgálatok bemutatását. Kifogásoltuk azt is, hogy ennek a tervezetnek feltehetőleg - ha megvalósul - vesztese lesz az ügykezelői és a fizikai alkalmazotti kar, akik kikerülnek a köztisztviselői állományból, és ez még akkor is igaz, ha a javaslat az átmeneti szabályozással nem engedi meg a bércsökkenést, illetőleg a már igénybe vett juttatáso kat nem engedi törölni. Kifogásoltuk mi is a vagyonnyilatkozat bevezetésével kapcsolatban azt, hogy egyrészt túl sokan tekinthetnek be ebbe a vagyonnyilatkozatba, másrészt hogy az újonnan létrehozandó ellenőrzési apparátus nem a törvény erejénél fogva, han em a köztisztviselő felhatalmazása alapján tekinthet abba be. Ez utóbbi elmulasztása esetén megszűnik a közszolgálati jogviszony, tehát szó sincs arról, hogy ez egy önként adott felhatalmazás lenne. Felvetődik az a kérdés - ezt is jeleztük , hogy minden k ülönösebb ok nélkül kinyitható az a bizonyos boríték, és nem rögzíti a törvény, hogy csak abban az esetben tehető ez meg, ha valamilyen gyanú igazolása ezt szükségessé teszi. A vagyonnyilatkozat túlzott részletezettsége, valamint az a körülmény, hogy ki ke ll terjednie a házastársra és a vele egy háztartásban élő élettársra és gyermekre, eléggé kiszolgáltatottá teheti a köztisztviselőt. Tisztelt Országgyűlés! Azt is kifogásolta az ellenzék, hogy az etikai eljárás rendjével bővül a köztisztviselői törvény. Az etikai kódex - amelynek a tartalma jelenleg nem megismerhető - megsértése esetén a munkahelyeken működő etikai bizottságok eljárásokat folytathatnak le, és elfogadhatatlan, hogy az etikai bizottság, amely természetesen nem lehet független a munkáltatótól, olyan döntést hozhat, amely ellen semmilyen jogorvoslatot a törvény nem biztosít. Ez egy kicsit emlékeztet rossz emlékű évekre, a megszégyenítésekhez hasonlítható ez az eszköz. Végül, de nem utolsósorban: a szociális juttatásokkal kapcsolatban ugyan annak örültünk, hogy a hatályon kívül helyezendő kormányrendelet szövegét átveszi a törvényjavaslat, azonban szó sincs a sokat hangoztatott nyugdíjpénztári támogatásokról, semmilyen támpontot nem ad a javaslat az egészségügyi ellátások tekintetében. És miután a szociális juttatásokra nem kap a kormány végrehajtási rendelet kibocsátására felhatalmazást, ezért sok múlik a törvényi megfogalmazásokon, ezt pontosítani kell. Ezen aggályok alapján adtunk le 5 nem és 3 tartózkodó szavazatot szocialista és szabad demokra ta oldalról. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig megadom a szót Ivanics István képviselő ú rnak, aki az emberi jogi bizottságban megfogalmazódott véleményt ismerteti. Öné a szó. IVANICS ISTVÁN , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bizottság unkban a köztisztviselői törvény tárgyalása során nagyon sok kérdés és vélemény fölmerült. Tudjuk, hogy a köztisztviselői törvény jelentős módosítása szerepelt a kormányprogramban, és az 1992 óta összegyűlt tapasztalatok indokolták is az alapvető módosítás t. Az előterjesztő képviselője három csoportba sorolta a törvénymódosítás célját. Először: a köztisztviselői előmeneteli rendszer megújítása. Tudjuk, hogy a pályaút lezárása után is tartalmaz
