Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János):
2329 elhangzott: Ukrajnában 30 százalékkal növekedtek az erdősült területek, a Tisza vízgyűjtő területének térségében. Tehát sokkal összetettebb, globális hatásokról van szó, mint egyszerűen az erd őkivágásokról. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Pap János képviselő úrnak, szintén kétperces hozzászólásra. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglep, amit Pozsgai képviselőtársam mo ndott, tudniillik felvételek bizonyítják azt, hogy a kivágott erdők miatt a víz nem marad helyben. Egyébként pedig megkérdezném, mi indokolja azt, hogy több száz év óta vagy néhány évtized óta nem jött le ilyen hatalmas vízmennyiség. Kérdezem öntől, hogy m iért van ez. Most biztos azt fogja mondani, hogy a globális felmelegedés miatt, de ez nyilván máshol is van, és ha a globális felmelegedés miatt lenne az egész, akkor a Dunán ugyanígy lejönne ilyen hatalmas vízmennyiség. Gondolom, ez a Tisza vízgyűjtőjén l ehullott csapadék és az a csapadék, amely nem tudott helyben maradni. Azt gondolom, ennek a problémának a megoldása elsősorban ott keresendő, hogy helyben kell tartani ezt a vízmennyiséget, és olyan szélességben kell leengedni, hogy le tudjon folyni, ahogy valamikor lement a folyón. Azt gondolom, hogy a gátak emelése és a szükségtározó, amit lehet, hogy Lotz képviselőtársam említett, nem old meg sok mindent. Ki kell számítani, hogy egységnyi szükségtározó mekkora vízgyűjtő területről képes befogadni a vizet , és rájövünk majd arra, hogy a szükségtározók számát természetesen lehet növelni, a Tisza mellett számtalan szükségtározót lehet beállítani, csak egy idő után a szükségtározók is megtelnek. Azt gondolom, nem ez a megoldás, a megoldás a helyben tartás és a víz gyors levezetése, és nem ilyen szűk keresztmetszetben, mint ahogy most történik. Ha már kétpercest kértem, hadd reagáljak Pozsgai képviselő úrnak egy másik megjegyzésére, hogy 200 önkormányzat van félkész állapotban. Ebből vajon mennyit örököltünk? Me nnyi az, ami évek óta húzódik? Ezt illő lenne tudni, mert azt gondolom, nagyon sokat örököltünk. Egy nagyon érdekes dolgot hadd vessek fel! Az önök által hozott 102. rendelet, amit már nagyon sokszor emlegettem, lehetővé teszi azt, illetve kényszeríti a sz ennyvíztisztítókat arra, hogy a szennyvíziszapot 456 ezer forint értékben köbméterenként a szeméttelepre vigyék azért, mert a mezőgazdasági hasznosítása, ami nagyon kívánatos és jó lenne, nem megvalósítható. Ha ez megvalósítható lenne, akkor, azt gondolo m, az a kérdés, hogy az önkormányzatok miből tudják finanszírozni a csatornázást és a szennyvíztisztítást, egyértelműen megválaszolható lenne, tudniillik ebből a pénzből, ha ennek, mondjuk, a tizedrészét kellene fizetni, akkor simán megoldható lenne. Köszö nöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : További kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Pozsgai képviselőtársam egy konferenciára hivatkozik, ahol azt hallotta, hogy nem az erdőirtások teremtettek új helyzetet a Tisza vízgyűjtő területein. Nem voltam itt ezen a konferencián, nem hallhattam ezt a tudományos értékelést, elemzést, azonban én végigjártam a Tisza vízgyűjtő t erületeit az elmúlt három esztendőben, és ott a helyszínen győződhettem meg arról, amit Pap képviselőtársam megerősített. Ennyit szerettem volna hozzátenni, és a tárgyi tévedését ezzel tulajdonképpen visszautasítom. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) :
