Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BALLA GYÖRGY (Fidesz):
2320 tartalm az a kormány részére, így a közműves szennyvízelvezetésbe bevonandó területek, nevezetesen a szennyvízelvezetési agglomeráció kijelölésének szabályozására. A javaslat szorosan összefügg a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról, a nemzeti progr amról szóló kormányrendeletekkel, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területek kijelölésére szóló kormányrendelettel. Magyarországon 1999 végén az ország lakosságának 98 százaléka rendelkezett vezetékes ivóví zellátással, ezen belül a közüzemi ivóvízhálózatba bekötött lakások, illetve ingatlanok aránya országosan 91,6 százalék volt. A közcsatornába bekötött lakások száma ugyancsak '99 végére elérte, illetve meghaladta a 2 milliót, ez 49,3 százalék. A közműolló 42,3 százalékra csökkent tehát. A biológiailag tisztított települési szennyvizek aránya az összeshez képest 57 százalékra nőtt. Az uniós csatlakozással összefüggő feladatok közül a legtöbb fejlesztési igény a szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósításáv al kapcsolatban merült fel. Ez persze, tisztelt képviselőtársaim, nem jelenti azt, hogy jelen törvényjavaslat csak a csatlakozás miatt fontos. A probléma ugyanis az országon belül van, és ennek a problémának a megoldása nemzeti ügy. Mindannyian tudjuk, hog y számtalan olyan települése van az országnak, ahol a kommunális szennyvíz már a mezőgazdasági művelést veszélyezteti. Természetesen a jelenlegi rendszer is képes volt a problémamegoldás egyfajta kezelésére, de nem jelentett végső megoldást. Éppen ezért eg y olyan törvénymódosításra van szükség, amely a jelenlegi rendszerből kimaradt települések esetén is tud hathatós megoldást nyújtani. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény a települési szennyvízelvezetést és tisztítást az önkormányzat feladatá vá tette ugyan, de nem kötelező módon. Az eddigi gyakorlat szerint az irányelvekben szereplő feladatok végrehajtásában érintett önkormányzatoktól nem kérhető számon a határidőre történő teljesítés. Szükségessé vált az irányelv szerinti feladatok kötelező ö nkormányzati feladatként való előírása, természetesen csak állami finanszírozási szerepvállalás mellett. Az irányelv nem követeli meg a közműves szennyvízelvezetést, ha a gyűjtőrendszer létesítése nem jelent igazolható környezetvédelmi hasznot, vagy kiépít ése és üzemeltetése aránytalanul nagy költséggel járna. Ez esetben azonos szintű védelmet biztosító egyedi rendszerek vagy egyéb megfelelő megoldások alkalmazhatóak. Ez az engedmény létjogosulttá teszi a csatornahálózatlan területeken a szakszerű egyedi, r égebbi kifejezéssel csatornapótló megoldások elterjesztését. Az ilyen megoldásokra egyébként éppen akkora figyelmet kell fordítanunk, mint magára a csatornázásra és szennyvíztisztításra. Fel kell hívnom a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az 1998ban e lkészült közösségi vívmányok átvételéről szóló nemzeti program már a tárgyalási álláspont kiadása előtt jelezte, hogy csak viszonylag hosszú idő alatt teljesíthetőek az irányelv előírásai. A környezetvédelem területén lezajlott átvilágítási tárgyalásokon a z irányelv átvétele a csatlakozó országok számára a legfontosabb témaként szerepelt a vízügyi szabályozási témák között. Az átvilágítási tárgyalások eredményeként született közös álláspontban már a Magyarország által kért átmeneti mentességhez tartozó és a nemzeti programban rögzített határidők szerepelnek. Hangsúlyozni kell, hogy a Magyarország által kért mentesség Európai Unió általi elfogadása még a csatlakozási tárgyalások függvénye, azonban a határidők későbbi időpontra módosítása semmi esetre sem lehe tséges. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése, valamint a tisztítás során keletkezett anyagok minél nagyobb mértékben hasznosítással történő elhelyezése szerepet játszik az életminőség javításában, hozzájárul az ország nemzetközi megítéléséhez és komoly részét képezi a fenntartható fejlődés feltételei teljesítésének. A szennyvízelvezetési, tisztítási programok a világon mindenütt, az Európai Unió fejlett országai részére is rendkívül komoly kihívást jelentenek, ami az ismeretek állandó felülvizs gálatát igényli. Ezért is írja elő az irányelv a nemzeti szennyvízelvezetési programok kétévenkénti aktualizálását. A nemzeti program legközelebbi, 2002ben esedékes felülvizsgálatára 2000. december 31ei induló állapottal kerül majd sor.
