Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP):
2301 Van olyan párt itt, a parlamentben, amely azt hangoztatja fennhangon, hogy nem kell nekünk a sorkatona, felesleges a lakosság önvédelmi készsége, hiszen egy pici trianoni hadsereg alkalmas arra, hogy NATOszövetségese segítségével megvédje az országot. A magyar fiatalok tehát ne törődjenek a haza védelmével, inkább üljenek otthon, lógassák a lábukat, tespedj enek békésen, a saját hazájuk megvédése nem az ő gondjuk, esetleges konfliktus során pedig ott a jó mély pince, hogy el tudjanak bújni. Ha pedig tévednek, tisztelt képviselőtársaim, akkor már úgysem a magyar parlament kéri tőlük számon mulasztásukat vagy t évedésüket, hanem esetleg egy másik parlament fogja kitüntetni őket. Volt már erre példa nem is olyan régen. Azt is ki kell mondani, a liberális vélemény ellenére, hogy egy 18 éves fiatalembernek csak hasznára válik fizikai és akaraterejé nek kifejlesztésében a kemény katonaélet, és az sem válik kárára, hogy ez idő alatt sokat hall annak a földnek a szeretetéről, amin él és élnek szülei, élni fognak leendő gyermekei, és amit a magyarok általában hazának neveznek. A hat hónapos sorkatonai sz olgálattal kapcsolatban azonban aggályunk van, ami nem a törvény kérdése, hogy olyan komoly sarkított időbeosztású kiképzésre van szükség az idő rövidsége miatt, aminek a feltételei véleményünk szerint a törvény hatálybalépésekor sem lesznek biztosítva, és ez a rövid idő nem biztosíthatja a kiképzésben az ismétlés a tudás anyja elvet. Azt is támogatjuk természetesen, hogy a törvényben taxatíve előírt pár kivételtől eltekintve kibúvó nincs. Helyeseljük a sorozás megszigorítását, és azt is, hogy lesz lehetősé g a polgári és fegyver nélküli szolgálat igényének pontosabb felülvizsgálatára, és amennyiben nem megfelelő az indok, annak elutasítására is. A Magyar Igazság és Élet Pártja bízik abban is, hogy a megújuló Honvédelmi Minisztérium és a hadsereg nyilvántartá si rendszere fejlődik, és bár elfogadjuk azt a cikkelyt, hogy akit a 24. életévéig nem keres a rendőrség, az köteles önként jelentkezni, de reméljük, ilyen eset nem fordul elő. Ha sikerülni fog a kiképzési időt, a jelenlegi kilenc hónapot a kemény kiképzés en túl a fiatalok részére érdekessé is tenni, akkor véleményünk szerint megváltozik a Magyarországon is tapasztalható, a katonai drilltől való félelem és az undor, az idegenkedés az egyenruhától. Meggyőződésünk és hisszük, mint már az előbb említettem, hog y minden politikai kérdés a jövőben tárgyalások során rendezhető lesz, és valóban el fog jönni az az idő még ebben az évszázadban, amikor a háború már csak történelmi szörnyűség lesz, de véleményünk szerint mentálisan és gyakorlatilag is képzett emberekre mindig szükség lesz. Magyarországon a hivatásos, 32 ezres létszámú hadsereg szorgalmazása nem más, mint egy olyan "iparőrség" felállítása, amely csak arra alkalmas, hogy a hazánkba települt globalizált tőke érdekét megvédje a győztessel való tárgyalásokig, de nem alkalmas a haza megvédésére. Ugyancsak egyetértünk a tartalékos katonai szolgálat törvényi rendezésével, mely lehetőséget biztosít a katonákra nézve jó feltételekkel katonai ismereteik karbantartására, fejlesztésére. Ezt feltétlenül fontosnak tartj uk, rendkívül fontosnak tartjuk a jól fizetett, pszichikailag és fizikailag felkészült tiszti állományt, akik elkötelezettek a nemzedékek nevelésében. Új kategória a törvényben az önkéntes tartalékos fogalma, amit nem értünk pontosan, hiszen a törvényben s incs pontosan meghatározva, hogy mi ez. Sőt, az indokolás szerint a honvédelmi miniszter rendelete fogja pontosan megteremteni a jogi szabályozást. Ha jól értelmezem, itt arról van szó, hogy a hatályos törvények békeidőben a sorozott állomány külföldre vez énylését tiltják. A Magyar Igazság és Élet Pártja által eleve ellenzett NATOtagság viszont arra kötelez bennünket a későbbiekben, hogy nagyobb csapattesteket kell bevetnünk a külföldi gyakorlatokon, mint a szerződéses állomány. Ez sem felel meg elveinknek . Azonban az önkéntes tartalékosok törvényi felhatalmazással önként, egy szerződés aláírása után vállalhatják a külföldre vezénylést a NATO kebelén belül, melynek pénzügyi vonzatai tisztázandók. Úgy tűnik, hogy a különbség csak annyi az önkéntes tartalékos és a szerződéses katonaság között, hogy az utóbbi szerződés rövidebb időre szól. Ha ez így van, akkor véleményünk szerint teljesen felesleges az új jogi kategória, mert a szerződés hossza a hadsereg és a katona megállapodásának polgári jogi kérdése és nem honvédelmi kérdés. Ebben az esetben viszont a
