Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2235 egy kormányzati cikluson. A másik viszont legalább ilyen fontos kritérium, ez pedig az, hogy tagjai nem cserélődnek egyszerre mintegy csomagban, hanem a változás folyamatos. Ennek következtében, ha ez így lenne, a jegybanktanács összetétele stabil maradna, és ez a pénzügypolitika stabilitására jótékonyan hatna ki. És itt van, hölgyeim és uraim, az első nagy bökkenő. Ugyanis ez a rotációs rendszer felborult akkor, amikor a miniszterelnök úr másfél évig nem járult hozzá alelnökök és külső jegybanktanácsi tagok kinevezéséhez. Ezzel egyébként veszélybe sodorta a Magyar Nemzeti Bank törvényes működését is. Ennek következtében, tisztelt Ház, ha a törvényjavaslatot ebben a formájában fogadja el az Ország gyűlés, akkor a jegybanktanács többsége a mostani politikai kurzus szája íze szerint lesz kinevezve a jelenlegi kormány volt pénzügyminisztere javaslatára. Mi hasznosabbnak ítélnénk, ha első ízben minden évben egyegy jegybanktanácsi tag mandátuma lejárna, és csak a további kinevezések időtartama lenne hat év. Ezzel a rotációval ugyanis - és egy módosítással erre lehetőséget kívánunk adni - a jegybanktanács működése stabil lenne, folyamatos és független az aktuális kormánypolitikától. Nézzük a személyi függ etlenség másik alapelemét: a jegybanktanács tagjainak egymástól való függetlenségét. Ugyanis ez is fontos szempont. Ennek egyik sarokpontja: ha egzisztenciálisan a tagok nem függenek egymástól, egyikük sem állapíthatja meg másikuk díjazását, egyikük sem mu nkáltatója a másiknak. Itt meg kell említenem, hogy ezt a személyi függetlenségi elvet sértette néhány hónapja, amikor a kormány pénzügyminisztere egy közgyűlésen kierőszakolta a saját szája íze szerint való döntést, és a személyi díjazás rendszerébe erősz akosan beavatkozott. Ezzel a személyi függetlenség elvét sértette. Nézzük ezek után, hogy ha a kormány lépéseit összegezzük, mire jutunk! Egyfelől a forint stabilitásáért elsősorban felelős jegybanktanács élére kinevezte azt a pénzügyminisztert, a korábbi kiváló bankszakembert, akinek irányításával a Pénzügyminisztérium egymást követő két évben is durván elszámolta az inflációt. A törvényjavaslat hatálybalépését követően pedig az új elnök javaslataira kinevezi a jegybanktanács többségét, majd a törvényjavas lat lehetővé teszi az új elnöknek, hogy munkáltatóként dönthessen a jegybanktanács tagjainak díjazásáról. Ennek eredménye: a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének kiteljesítése helyett a jelenlegi kormánytól való személyi függőségét tartósítja a törvényjava slat. Harmadszor szeretnék kitérni arra, hogy miért van szükség az Országgyűlés jogköreinek fenntartására. Ebben a vitában is már többször elhangzott, hogy az Országgyűlés jogköreinek legfőbb letéteményese a jegybank vonatkozásában a felügyelőbizottság. Je lenleg a felügyelőbizottság elnökét és három tagját az Országgyűlés választja meg. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban három előzményre hadd hívjam fel szíves figyelmüket; először is egy múlt századi, vagy ha úgy tetszik, múlt ezredi előzményre hadd hívj am fel a figyelmet! A Magyar Nemzeti Bank 1924es alapításakor a törvény felügyelőbizottságot állított fel. (11.10) Ha úgy tetszik tehát, a magyar közjogi hagyományoknak a felügyelőbizottság intézményrendszere felel meg legjobban. Mondom ezt akkor is, ha egyéb vonatkozásban a Horthyrendszert nem szívelhetem. A második előzmény 1991es. Akkor, a rendszerváltást követő évek egyik első évében a demokratikus választás eredményeképpen létrejött Magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy ilyen értelemben a saját jog körét is kibővítve az Országgyűlés által választott felügyelőbizottságot hoz létre, hogy a demokratikus intézményrendszert ezzel is erősítse. Nem jelentéktelen az a harmadik előzmény sem: hadd hívjam fel a szíves figyelmüket arra, hogy a Magyar Nemzeti Ban k mostani elnöke, Járai Zsigmond úr, aki 1999ben még pénzügyminiszter volt (Taps a Fidesz soraiban.) , akkor egy parlamenti hozzászólásában a felügyelőbizottság szerepének növelését szorgalmazta és nem pedig a megszüntetését. Kérdezhetném ezek után, hogy
